Senki sem akar direkt környezetszennyező lenni, csak mindig van egy „de”: de nem akar többet fizetni, de nem akar büdös tisztítószereket használni, és így tovább. Juhász András és cége, a Bibo környezetbarát termékekkel bombázza a vendéglátósokat, és nincs „de”.
2010. április 10-én a Fidesz kétharmaddal megnyerte a választást, Juhász Andrást pedig azonnal kipenderítették az akkor már három éve futó bérleti jogából. Bár a vendéglátás és a buliszervezés volt a mindene, ott állt huszonnégy évesen üzlet nélkül. Kénytelen volt hazaköltözni, és az édesanyja garázsából indította el új vállalkozását egyetlen VW kisbusszal. A jármű most is ott áll a cég udvarán, működésképtelen, az irodája ablakából rá is látni. Mindig emlékezteti Andrást, honnan indult a Bibo. A cég a vendéglátás kizöldítését tűzte ki célul, és nemzetközi konkurenseket lenyomva lett meghatározó szereplő.
Andrásról néhány mondat után nyilvánvalóvá válik, hogy bármit egyféleképpen tud csinálni: padlógázon. Az interjú előtti háttérbeszélgetéseken egyik forrásunk nagyon jó salesesnek írta le, aki olyan lendülettel beszél, hogy az első percekben nehéz eldönteni, szélhámos, vagy tényleg világjobbító szándék viszi.
Lendületét jól mutatja, hogyan jutott hozzá annak idején a Műcsarnok teraszának üzemeltetési jogához – a sztori végét már ismerjük. Leendő vállalkozásának keresett helyszínt, amikor kiszúrta, hogy egyik ismerőse áll a pultban. Megkérdezte, kié a hely, majd amikor megtudta, hogy az egyik asztalnál söröző emberé, kikért két Unicumot és két sört, és odaült hozzá beszélgetni. Másnap megkötötték a szerződést.
