A Válasz Online szerint az új kormányzat jogi és pénzügyi eszközökkel visszaszerezhetné az irányítást az MBH Bank felett, amely szerintük a NER egyik legfontosabb gazdasági hatalmi központja.
A VálaszOnline szerint a bank „visszaszerzésére” az szolgáltat lapot, hogy az MBH létrejöttét és tulajdonosi szerkezetét jelentős részben állami források finanszírozták, miközben a tényleges kontroll fokozatosan került át a Mészáros Lőrinc köréhez köthető tulajdonosi csoporthoz.
A Forbes kimutatása szerint Mészáros Lőrinc becsült vagyonának körülbelül harmadát teszi ki Bankholdingban meglévő részesedése.
Mire épül az érvelés?
A lap öt olyan ügyletet sorol fel, amelyek szerintük megalapozhatják az állam későbbi fellépését:
- az MKB privatizációja, amelyet szerintük az állam veszteségesen hajtott végre;
- a Takarék-csoport integrációjához adott 136 milliárd forintos állami tőkejuttatás kezelése;
- az úgynevezett SZHISZ-kötvény konstrukció, amely 2042-re tolta ki az állami források visszafizetését;
- az állami tulajdonrész későbbi csökkentése kedvezményes tranzakciókon keresztül;
- valamint a Matolcsy-körhöz kapcsolt részesedések későbbi átrendeződése.
A lap újságírója, Bódis András számítása szerint, ha ezek az állami források végig tulajdonként jelentek volna meg, akkor az állam ma nem 15, hanem nagyjából 87 százalékos részesedéssel rendelkezne a bankban.
Mi lenne a visszaszerzés jogi útja?
A cikk szerint a kulcs nem az államosítás, hanem a pénzügyi felügyelet. Ennek lényege, hogy amennyiben bizonyítható lenne, hogy a Mészáros Lőrinchez köthető tulajdonosi kör összehangoltan szerzett irányító befolyást, és ezt nem jelentette be megfelelően a felügyeletnek, akkor a hatóság felfüggeszthetné a szavazati jogaikat.
Ebben az esetben az állam – jelenlegi 15 százalékos részesedése ellenére – a legnagyobb szavazóképes tulajdonossá válhatna, és átvehetné az irányítási jogokat.
Mi a jegybank szerepe?
Bódis szerint a folyamat egyik kulcsa a jelenleg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alá tartozó pénzügyi felügyelet.
Ha a jegybank nem működne együtt, a lap szerint egy kétharmados parlamenti többség akár külön intézménybe is kiszervezhetné a felügyeleti funkciókat, visszaállítva a korábbi modellt, amikor a felügyelet (PSZÁF) külön entitásként működött.
Mi történne a tulajdonnal?
A Válasz Online szerint a következő lépés az lenne, hogy az állam törvényi úton visszaalakítaná tulajdonná azokat a kötvényesített állami forrásokat, amelyekből korábban az MBH-csoport felépült.
A lap számítása alapján ez további 30–32 százalékos részesedést jelenthetne az állam számára a jelenlegi 15 százalékon felül, vagyis összességében meghatározó tulajdonosi pozíciót eredményezne.
Miért fontos az ügy?
Az MBH Magyarország második legnagyobb bankja, mintegy 20 százalékos piaci részesedéssel, és a NER gazdasági rendszerének egyik legfontosabb finanszírozó intézménye. A cikk szerint a bank feletti kontroll megszerzése nem pusztán pénzügyi kérdés, hanem a vagyonvisszaszerzési politika egyik központi eleme lehet.
A teljes cikk itt olvasható.
