A vagyonadó bevezetése a Tisza Párt kampányígéreteinek egyik ünnepelt eleme volt. Egy ilyen intézkedés a társadalmi igazságérzetet táplálja, hiszen ki ne akarná, hogy a leggazdagabbak többet adjanak a közösbe? Az európai példák azonban azt mutatják, hogy a vagyonadó nem tud hosszú távon egy társadalommal maradni. A Forbes Money podcast vendége a Blochamps Capital ügyvezetője, Karagich István volt, akivel a vagyonadó rendszeréről és buktatóiról beszélgettünk.
Nem biztos, hogy jó megoldás a vagyonadó bevezetése Magyarországon – erről beszélt az e heti Forbes Money podcastban a Blochamps Capital ügyvezetője. Karagich István azt mondta, hogy már akkor vizsgálták a vagyonadó lehetőségét, amikor a kampány során először felvetődött a kivetése. Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet), illetve Európa több országában is próbálkoztak ezzel az adófajtával az elmúlt harminc évben, de csak nagyon kevés nemzet tudta a mai napig fenntartani.
„Összesen három olyan európai ország van, ahol ma is van vagyonadó és ez nem véletlen”
– mondta Karagich. Ez a három nemzet Spanyolország, Norvégia és Svájc.
A kivezetés oka összetett, elsősorban az adórendszerek átalakulásával lehet magyarázni. Egy rendkívül bonyolult és összetett struktúráról beszélünk, amit rendkívül nehéz lenne úgy átalakítani, hogy egy ilyen adónem stabilan beszedhető legyen.
Magyarországon még nincs részletes terv a vagyonadó bevezetéséről, viszont Karagich István szerint az eddig ismert információk alapján egy nagy hibája mindenképpen van: a méret. A Tisza a kampány alatt azt mondta, hogy az egymilliárd forintot meghaladó vagyont sújtanák adóval.
„Mindenki számára világos, hogy a vagyonadó a társadalom igazságtétel iránti igényét hivatott kiszolgálni”
– mondta a szakértő. Hozzátette, hogy milliárdos tételeknél nagyon nehéz meghatározni, hogy mi tartozik a vagyonhoz, illetve mi nem. Egy vállalat, mint önálló jogi személyiség vagyona az a vállalat tulajdonosának a vagyonát képezi-e? A vagyonadó olyan formán történő bevezetése, hogy egymilliárd forintnál meghúzzák a vonalat, nem célravezető megoldás. Egy ilyen rendszer bevezetése után nagyon gyorsan derülne ki, hogy a leggazdagabbak között is a többség vagyona 9,9 milliárd forintnál húzódik meg.
Könnyen el lehet érni az egymilliárd forintos vagyont?
Egymilliárd forint hatalmas összeg, a magyar társadalom 1 százalékán belül helyezkedik el az a réteg, amely rendelkezik ekkora vagyonnal. Karagich szerint ehhez hozzá kell tenni, hogy az elmúlt 16 évben a magyarországi eszközök értéke 100 százalékban leértékelődött. Ez azt jelenti, hogy majdnem minden kétszer annyiba kerül, mint 2010-ben, ha nem többe, ez a hatalmas mértékű infláció pedig az elmúlt öt évben gyorsult csak fel igazán.
A nagy mértékű leértékelődés – különös tekintettel az ingatlanok rendkívüli drágulására – azt eredményezte, hogy a vagyon értéke pénzben kifejezve rendkívül gyorsan nőtt az elmúlt években.
„Ha van egy vállalkozó, aki 20–30 éve a piacon van és a cégének nincs ma egymilliárd forintja, akkor nem jól vállalkozott. Azonban ha van 1–1,5 milliárd forintja, akkor biztosan ezt a vállalkozást akarjuk megadóztatni?”
– tette fel a kérdést Karagich. Hozzátette, hogy a Blochamps Capitalnél úgy látják, hogy nem a vagyonadó bevezetése jelenthet valós eredményt Magyarországon. Szerinte az olyan tételeknél lehetne a leggazdagabbakat valóban megadóztatni, mint például az örökösödési-, az osztalék- vagy az ajándékozási adó átgondolása – természetesen megfelelő értékhatárok mellett.
Egymilliárd forint túl kevés
A Blochamps Capital szakértői úgy látják, hogy a magyarországi kkv-ökoszisztéma érdekében a vagyonadó értékhatárát jóval magasabb szintre kellene emelni. Feltéve, hogy az alakuló kormány ragaszkodik az elképzeléshez. 1–3 milliárd forint között túlságosan sok kis- és középvállalkozást sújtana az adó, akiket nem feltétlenül kellene tovább terhelni. Ezeknek a cégeknek a likviditását és működését kockáztatni nem jó ötlet, hiszen a kkv-szektor hazánkban a legnagyobb foglalkoztató.
„Az egymilliárd forintos értékhatár több tízezer kkv-t sodorna veszélybe. Véleményünk szerint 10 milliárd forint egy olyan sáv lehetne, amin felül valóban csak a leggazdagabbakat érintene a vagyonadó
– mondta Karagich. – A társadalom jelentős részének az egymilliárd forint egy elképesztően nagy összeg, azonban egy 20–30 éve működő vállalkozó ekkora vagyonnal nem érzi magát szuper gazdagnak.”
Azt is látni kell, hogy vagyon és vagyon között is jelentős a különbség. Beszélhetünk egy kreatív iparágban dolgozó sikeres cégről, melynek az eszközállománya kicsi, vagy egy olyan gyártó vállalkozásról, mely nagy mennyiségben halmoz fel gépeket és alapanyagot. Hozzá lehet tenni azt is, hogy a cégeket ma Magyarországon így is rendkívül sok adó terheli, ezek után egy újabb, esetleg magasabb adókulccsal működő kötelezettség megfizetése valóban nagy terhet jelenthet.
„Ha megkérdeznénk a kkv-kat, véleményem szerint 10-ből 9-en mondanák azt, hogy végig iszapbirkózták ezt az elmúlt 20 évet”
– mondta Karagich.
A társadalmi igazságérzetet táplálja a vagyonadó
Társadalmi szempontból a vagyonadó egy rendkívül támogatott intézkedés lehet. A társadalmi igazságosság érzetét kelti, hogy akinek sokkal több van, az jóval nagyobb részt vállaljon a közösből. Világszerte próbálkoztak már ezzel pártok, Karagich szerint azonban a rendszer bevezetése és fenntartása végeredményben több dilemmát hozna magával, mint hasznot.
A Blochamps Capital mérései szerint a vagyonadó bevezetése az egymilliárd forintos értékhatárral 160 milliárd forint bevételt jelenthetne az államkasszának.
A szakértő hozzátette, hogy a piaci alapon meggazdagodó vállalkozók esetében tetten érhető, hogy egy bizonyos vagyonszint felett önkéntesen is nagy mértékben forgatnak vissza a társadalomba a vagyonukból. Jellemző a leggazdagabbakra a helyi közösségek és civil szervezetek támogatása, ez egyfajta „önadóztatás”.
Karagich szerint a legfontosabb az lenne, hogy a vállalkozások egy kiszámítható, stabil gazdasági környezetben tudjanak működni, partneri viszonyban az állammal. Amennyiben ez megvalósul, akkor visszaszorulna az a magatartás, amiben mindenki a kiskapukat keresi. Egy ilyen környezetben, ha a vállalkozások könnyen felmérhetik a növekedési pályát a közterhekkel együtt, akkor a kecske is jóllakik, miközben a káposzta is megmarad.
Regisztrálj a Forbes.hu-ra, és kövesd podcastcsatornáinkat a YouTube-on és a Spotifyon!
