A világ második legszennyezőbb iparága a textilipar – ezért fordul egyre több vállalat a bértextília felé, amely a munkaruha-kezelést stratégiai és ESG-szempontból is új alapokra helyezi.
Az üzleti világban ma már természetes, hogy a vállalatok nem feltétlenül tartják saját tulajdonban az eszközeiket, hanem szolgáltatásként veszik igénybe azokat. A járműflották, az informatikai rendszerek vagy a logisztikai megoldások után egy újabb terület is ebbe az irányba mozdul: a munkaruha-kezelés. Magyarországon azonban még sok helyen a vásárlás az alapmodell, miközben Nyugat-Európában már évtizedek óta működik a bértextília rendszere. A munkaruha-szolgáltatás lényege, hogy a vállalatok nem ruhát vásárolnak, hanem egy teljes körű szolgáltatást kapnak – amely a bérlést, mosást, karbantartást és logisztikát is magában foglalja. A kérdés ráadásul nemcsak gazdasági: a textilipart a világ egyik legszennyezőbb iparágaként tartják számon, így az erőforrások hatékonyabb használata fenntarthatósági szempontból is egyre fontosabb.
Erről beszélgettünk Valkár Zsolttal, a CWS Workwear Hungary Kft. ügyvezető igazgatójával.
Miért ragaszkodnak még mindig sok vállalatnál a saját munkaruha-állományhoz?
Részben történelmi oka van. Nyugat-Európában már a 60-as, 70-es évek óta működik a bértextília modell, Magyarországon viszont csak az elmúlt 5–6 évben kezdett jobban elterjedni. Pedig a logika egyszerű: mindenki arra koncentrál, amihez a legjobban ért. A vállalat a saját tevékenységére, a munkaruha-szolgáltató pedig a ruhák teljes életciklusára.
A munkaruha sok cégnél még mindig egyszeri beszerzésként jelenik meg a költségvetésben. A gyakorlat azonban ennél jóval összetettebb – különösen ott, ahol védőruháról van szó, és a munkáltatónak az iparági szabványoknak és törvényi előírásoknak való megfelelőséget is biztosítania kell.”
Mikor válik a munkaruha-kezelés stratégiai kérdéssé?
Sokan úgy gondolják, hogy elég megvenni a ruhát, és ezzel a feladat lezárult. Valójában a munkáltató felelős azért, hogy a dolgozók mindig biztonságos, a szabványoknak megfelelő védőruhát viseljék. Itt már nemcsak ruháról, hanem egy folyamatában működő rendszerről beszélünk.
Ebben a rendszerben egyre nagyobb szerepet kap a digitalizáció is. Hogyan segíti a technológia az átláthatóságot?
Minden munka- és védőruhánk egyedi azonosítót, QR-kódot vagy RFID chipet kap, ami a ruha teljes életciklusában változatlan marad. Így a teljes életút nyomon követhető: többek között az, hogy hányszor mosták, milyen javítást végeztek el rajta, mennyi ideig volt raktáron. Ezek az adatok bármikor visszakereshetők, akár egy audit során is.
A digitalizáció ráadásul a fenntarthatósági célokhoz is kapcsolódik. Egyre több vállalat szeretné a munkaruha-kezelést az ESG-stratégiájába illeszteni, amelyet például saját fejlesztésű CO₂-kalkulátorunk is segíthet mérhetővé tenni.
Valkár Zsolt, a CWS Workwear Hungary Kft. ügyvezető igazgatója
A döntéshozók ugyanakkor gyakran a beszerzési árat nézik, nem a teljes működési költséget. Mi változik, ha a cégek a teljes költséget vizsgálják?
A munkaruha ára csak egy része a történetnek. Ott van a mosás, a javítás, a logisztika és az adminisztráció költsége is. TCO (Total Cost of Ownership) szemléletben vizsgálva gyakran kiderül, hogy a munkaruha bérlése sokkal kiszámíthatóbb és tervezhetőbb, mint a saját készlet vásárlása.
Mi az az egy érv, ami egy pénzügyi vezetőt is meggyőzhet?
A tőkét érdemes ott tartani, ahol a legnagyobb megtérülést hozza – mi pedig abban vagyunk jók, hogy szolgáltatásunkkal valódi értéket teremtsünk partnereinknek.
