A Hormuzi-szoros válsága kapcsán általában arra fókuszálunk, hogy az Öböl menti országok kőolaja nem jut el a világpiacra. Ilyenkor rögtön a tankolás miatt kezdünk el aggódni, azonban az iráni háború hatásai sokkal fájdalmasabbak lesznek, mint gondolnánk. A szoroson nemcsak energiahordozók, hanem olyan kritikus fontosságú nyersanyagok is áthaladnak, mint az ipari fémek, például alumínium, ami nélkül térdre rogy az európai, ezen belül a magyar ipari termelés. Ha nincs alumínium, akkor nincs új autó, laptop vagy mobiltelefon sem, szóval érdemes lehet megbarátkozni a már meglévő eszközeinkkel. A Forbes Money podcast vendége Kovács Szilárd, a Palomar Alapkezelő portfóliómenedzsere.
ITT A FORBES MONEY PODCAST!
A már meglévő Deal mellé új, a pénzügyekre fókuszáló heti podcastot indított a Forbes. A Forbes Money szerda délutánonként jelenik meg, műsorvezetője Péller András. Adásaink két nagy blokkból állnak, az egyikben a pénztárcánkat érintő, személyes pénzügyekről szóló témákat beszéljük ki, a másikban a piacokat vizsgáljuk.
A friss adás vendégei: Bukta Gábor, a Concorde Értékpapír Zrt. elemzési üzletágvezetője, és Kovács Szilárd, a Palomar Alapkezelő portfóliómenedzsere.
Az adásainkat itt, a Forbes.hu-n is megtaláljátok, vagy a YouTube mellett a különböző podcastfelületeken.
Az orosz-ukrán háború után kialakult energiaválság világszerte megrengette a piacokat. Különösen Európát, ahol világossá vált, hogy az orosz energiától való függés a kontinens Achilles-sarka lett. Azóta gőzerővel zajlik a diverzifikálás – legalábbis az európai nemzetek többségében –, hogy ne egyetlen forrásból fedezzék az országok az energiaszükségleteiket. Azonban a Hormuzi-szoros válsága egy sokkal nagyobb sokk a globális gazdaságnak.
Nem értem, hogy lehetnek ennyire nyugodtak a piacok
– mondta az e heti Forbes Money podcastban a Palomar Alapkezelő portfóliómenedzsere, Kovács Szilárd.
A szakértő arról beszélt, hogy a világgazdaság egyik ütőeréről van szó, ahol a kőolajon és a földgázon kívül számos lényeges nyersanyag halad keresztül. Szerinte nem a tankolás miatt kellene aggódni, amikor a közel-keleti híreket böngésszük, hanem az éléskamránk miatt.
„Talán kevesen tudják, de földgáz nélkül nincs műtrágya, műtrágya nélkül pedig nincs élelmiszer a modern mezőgazdaságban”
– Kovács Szilárd azt is hozzátette, hogy az élelmiszerek árai rendkívül megemelkedhetnek a következő vetések és aratások után.
Hozzátette, hogy a Közel-Keleten vannak a legnagyobb alumíniumkohók, ahová jelenleg nem tud beérkezni a feldolgozásra váró fém. „Egy olyan kínálati válság alakult ki a globális kereskedelemben, ami nem tudom, rövid távon meg tud-e oldódni.”
Az alumínium tonnánkénti ára az árupiacokon közel duplájára nőtt az elmúlt egy évben. Ennek a hatása hamarosan be fog gyűrűzni a gyártási kapacitásokba, és azon keresztül a fogyasztók pénztárcájába.
„Az alumínium egy rendkívül ciklikus fém. Az iráni háború előtt a kereslet és a kínálat egyensúlyban volt, most viszont a feldolgozásra váró bauxit nem jut el a közel-keleti kohókba, a kész alumínium pedig nem jut ki a Hormuzi-szoroson. Ezzel a globális kínálat majdnem 10 százaléka eshet ki a piacokról. Ez jelentős mennyiség”
– magyarázta a szakértő. Kovács Szilárd szerint ez a probléma önmagában meg fogja emelni az olyan késztermékek árát, mint az autó vagy a mobiltelefon. Ezt a hatást tovább fogja erősíteni az energiaárak drágulása, ami keresletrombolást fog előidézni.
„Amikor a késztermékek megdrágulnak, és az energiaválság miatt minden árcédulán egyre nagyobb számokat látunk majd, akkor nem azon fogunk gondolkodni, hogy kellene venni egy új autót vagy mobilt”
– magyarázta a portfóliómenedzser a keresletrombolás megjelenését.
Mikor gyűrűzhet be a válság a pénztárcánkba?
A szakértő szerint a jelenlegi válság szinte minden kritikus nyersanyag útját elvágta az ellátási láncban. Kiemelte például a rezet, ami szintén ipari fém és a nagy technológiai vállalatok adatközpontjaiban nélkülözhetetlen. A rézért eddig is nagy volt a versenyfutás, hiszen a rohamosan fejlődő Kína az elérhető mennyiségek jelentős mennyiségét felszívta, a Hormuzi-szoros miatt pedig most szűkülnek a készletek.
Látható, hogy a közel-keleti krízis hatásai szinte minden területen megjelennek, de a legfontosabb kérdés, hogy ezt a fogyasztók mikor érezhetik a pénztárcájukon.
Kovács Szilárd szerint a cégek készletei jellemzően 1–2 hónapra elég nyersanyagot halmoznak fel. Ez az az idő, ameddig fel tudják élni a raktárakban lévő tartalékokat.
Hozzátette, hogy a háború lezárása sem feltétlenül hoz megnyugvást a piacokra. Nem olyan helyzetben vagyunk, mint az Ever Given incidens idején, amikor a konténerszállító hajó keresztbefordult a Szuezi-csatornában. Akkor az ellátási láncok napokra bénultak meg, és már ez is áremelkedéshez vezetett.
Amennyiben a háborúban álló felek holnap azt mondják, hogy a konfliktusnak vége, és a szoros ismét nyitva áll a hajók előtt, az ellátási lánc akkor sem áll helyre. Irán az Öböl menti országok több gyárát, üzemét megtámadta, ezek helyreállítása, a termelés újraindítása hosszabb időt igényel. Pesszimistább várakozások szerint akár többéves válságról is beszélhetünk.
„Nem a teljes kínálat esik ki, ezeket a nyersanyagokat más forrásból is be lehet majd szerezni. Viszont a kínálat egy jelentős hányada eltűnik, ez pedig a kereslet és a kínálat találkozását egy magasabb szintre teszi. Ez azt jelenti, hogy az árak nőni fognak”
– összegezte a helyzetet a szakértő.
Hozzátette, hogy a legnagyobb krízist mégis a földgáz jelenti. Az északi féltekén, például Észak-Amerikában hamarosan el kell kezdeni a vetést, viszont a nitrogén- és foszfátalapú műtrágyák ára katari földgáz nélkül a magasba szökik. Ez jelenti az igazi veszélyt, hiszen amikor minden drágul és mérlegelni kell, hogy egy háztartás mire költsön, akkor elég egyértelmű a matek:
új telefont venni nem annyira fontos, mint enni.
Ez az a keresletrombolás, amiről korábban szó volt. Miközben az előállítási költségek nőnek, az élelmiszerek inflációja miatt a kereslet vissza fog esni a luxuscikkek iránt, ez a folyamat pedig a feltörekvő országok piacait fogja a legsúlyosabban érinteni.
