Energiafüggés, földrajzi közelség és más válságok súlyosbító hatásai: ezek az országok érzik meg legjobban Irán válaszcsapásait.
Mi történt? A közel-keleti konfliktus már most globális energiaárrobbanást idézett elő, és a hosszabb távú következmények minden gazdaságot érinthetnek. A legsebezhetőbbek azonban egyértelműen azok az országok, amelyek erősen függnek az importált olajtól és gáztól, vagy amelyek gazdasági helyzete már most is törékeny. A Reuters összeszedte, hogy mely országokat érinti legsúlyosabban a konfliktus hatása.
Európa. A G7-ek közül Németország ipari súlya miatt különösen ki van téve a drágább energiának, míg Olaszország és Nagy-Britannia esetében a magas gázfüggőség és az áremelkedések komoly inflációs nyomást okozhatnak. Japán közel 95 százalékban a Közel-Keletről származó olajra támaszkodik, így a Hormuzi-szoros lezárása súlyos problémát jelenthet a mindennapi szükségletek és az árak szempontjából.
A háború szomszédai. A feltörekvő gazdaságok sem ússzák meg könnyen: az Öböl-menti államok gazdasága akár zsugorodhat az idei évben, miközben az expat munkavállalók hazautalásai csökkenhetnek. India olaj- és gázimportja miatt már most kényszerű korlátozások léptek életbe a háztartásokban. Törökország a határ közelsége miatt menekülthullámra és inflációs nyomásra készül, miközben devizatartalékait mozgósítja a valuta stabilizálására.
Ahol amúgy is válság van. Vannak azonban a különösen sérülékeny országok is: Sri Lanka és Pakisztán energiaár-korlátozásokkal és iskolabezárásokkal próbálja mérsékelni a válságot, míg Egyiptom a Szuezi-csatorna és a turizmus bevételeinek csökkenésével, valamint valutaeséssel küzd. A térség legnagyobb energiafüggőséggel bíró országa, Libanon, szintén komoly kockázatot jelent.
A háború további elhúzódása tehát nemcsak helyi, hanem globális gazdasági földrengést idézhet elő, ahol az olajárak és az infláció sok országban újra extrém magasságokba szökhetnek.
