Jiří Krejčiřík a régió egyik legizgalmasabb dizájnere, igazi multidiszciplináris tervező, aki nemrég megkapta a 20. Czech Grand Design fődíját. Különleges látásmódjából ügyesen épít üzletet, és azt mondja, ha olyan projektet kellene elvállalnia, ami nem mozgatja meg a fantáziáját teljesen, inkább egy asztalosműhelybe menne dolgozni. Az alapjai megvannak hozzá. Munkáit elnézve, jó döntés volt, hogy inkább a karrierjébe fektetett saját lakás helyett.
Ő maga „mikrokozmosznak” nevezi, és elég benne eltölteni néhány percet, hogy ez az elsőre talán túl emelkedett megfogalmazás teljesen találónak tűnjön. A prágai Vinohrady negyedben járunk, Jiří Krejčiřík dizájner műtermében. A háttérben ambient zene szól, az egész térből nyugalom árad.
Itt minden – a betonpadlótól, amelybe a külföldi utazásairól hozott köveket ágyazta, egészen a saját tervezésű, fémes hatású konyhabútorig – a designer munkája. Ez az a hely, ahol bemutatja alkotásait: markáns, önálló bútordarabokat, valamint sajátos alkotói szemléletét és filozófiáját.
„Melyik csészébe töltsem a teát?” – kérdezi, miközben a konyhapolcon sorakozó, egyedi készítésű tárolók felé néz, amelyekben tökéletes rendben sorakoznak a porcelán- és üvegcsészék. Jiří Krejčiřík kiegyensúlyozottnak tűnik – akárcsak a bemutatóterme. Néhány évvel ezelőtt döntött úgy, hogy saját mikrokozmoszának létrehozásába befektet.
Saját műterem lakás helyett: befektetés a karrierbe
Vásárolhatott volna lakást is. A plzeni Nyugat-csehországi Egyetem Ladislav Sutnar után elnevezett dizájn- és művészeti karán, azon belül is termék- és ipari formatervező szakán végzett dizájner azonban úgy döntött, inkább a karrierjébe fekteti megtakarításait.
„Számomra ennek több értelme van, mert ez a tér nemcsak a kényelmemet szolgálja, hanem a vállalkozásomat is. Ráadásul végre van egy méltó helyem a munkáim bemutatására is” – mondta a brnói születésű alkotó cseh Forbes Life-nak.
Milánótól a Czech Grand Design díjig: nemzetközi figyelem
Az elmúlt években a neve már nemcsak a cseh dizájnszcénában cseng ismerősen. Pályafutása során elnyerte többek között az Elle Decoration EDIDA díját, a régió legnagyobb dizájnfesztiváljának, a Designbloknak az elismerését, és számos alkalommal jelölték már a Czech Grand Design díjra is. Külföldön is egyre többet hallani róla.
Csak tavaly kétszer is szerepelt a milánói Salone del Mobile kiállításon. Egyszer a fiatal tehetségeknek szentelt Salone Satellite programban, másodszor pedig a rangos Triennale di Milano galériában, ahol a Wallpaper magazin által szervezett Material Alchemists csoportos kiállításon is részt vett. Itt Kalokagathos nevű asztala tizenkilenc másik tehetséges alkotó munkája mellett jelent meg nemzetközi kontextusban.
Már egy évvel korábban is feltűnést keltett Milánóban: nemcsak az Alcova platform kiállítójaként jelent meg, hanem a cseh Ton márkával is együttműködött. Számukra készítette az Ode to chair 14 nevű, egyedi széket – a klasszikus „14-es szék” szerzői reinterpretációját. Ez jól példázza, hogyan képes ötvözni az egyéni művészi stílust a termékdizájnnal.
Fotó: Julius Filip
A milánói Rho vásárközpontban bemutatott, látványos székről készült videó akkora sikert aratott a közösségi médiában, hogy a hatalmas kiállítási csarnokokban is felismerték.
„Ő az a srác a csavart kék székkel!”
Az ilyen nemzetközi események célja azonban hosszabb távú. Nem feltétlenül az azonnali megrendelések, hanem a kapcsolatok építése a szakma fontos szereplőivel. Jiří Krejčiřík számára ez az utóbbi bemutatkozáson sikerült is – az eredmények pedig a következő hetekben és hónapokban érnek be.
Jiří Krejčiřík műterme a Vinohrady és Žižkov határán. Itt láthatók a tervező egyedi bútordarabjai – többek között oltárok, komódok, asztalok és egy moduláris konyha. | Fotó: Tomas Carl Allen, Filip Beránek
A külföldi szerepléseknek köszönhetően például együttműködésbe kezdett a holland családi bútorcéggel, a Kluskensszel, amelynek asztalokat tervez. A milánói galériában pedig felkeltette Axel Iberti, a Memphis Milano kurátorának figyelmét, aki meghívta a The Forest, the Wood, the Sign című kiállításra, Torinó mellé.
„Az ilyen felkéréseket egyre gyakrabban utasítom vissza, és inkább a konkrét megbízásokra koncentrálok. Egy kiállításon való részvétel ugyanis nagyon költséges – a galériák általában csak a tárgyak szállítását fizetik, minden más költség és szervezés a művészt terheli. Nyári kiruccanásnak jó indok, de nem lehet túl gyakran csinálni”
– mondja Krejčiřík.
Szoborszerű bútorok és erős színek: Krejčiřík formanyelve
Most elsősorban céges együttműködésekre összpontosít. Csak tavaly több partnerrel dolgozott együtt:
- a Modernistával, akiknek a modernizmus, kubizmus és art deco korszak által inspirált lámpákat tervezett,
- a Skoba nonprofit vállalkozással, nekik papírlámpát készített,
- valamint a high-end hangrendszereket és audio bútorokat készítő Nozomi márkával.
Az ok prózai: a saját, gyűjtői dizájnkollekciók létrehozása – ha nincs mögöttük gyártó cég – akár több százezer koronába kerülhet. A gyártásuk is bonyolult.
A kézműves gyártók számára a dizájnerek nem mindig ideális megrendelők – különösen akkor, ha a tárgyak csak kis példányszámban készülnek. Ha ehhez még a Krejčiřík által megkövetelt extrém precíz kivitelezés is társul, nem csoda, hogy a mesterek nem állnak sorban.
Szerencsére azért akadnak olyan szakemberek, akik képesek megvalósítani Krejčiřík összetett terveit. Bútorai több rétegből épülnek fel: nemcsak jellegzetes formáikkal – amelyek gyakran történelmi építészeti elemekből merítenek inspirációt – tűnnek ki, hanem a részletek kidolgozottságával is.
Jó példa erre a YKB komódsorozat, amely kívül szoborszerű reliefjeivel, belül pedig meglepő színvilágával hívja fel magára a figyelmet. A szobrászati szemlélet megjelenik az egyik legújabb projektben is: az Audio Altar nevű, alumíniumból és fából készült rendszerben, amelyet a már említett Nozomi számára tervezett.
Fotó: Tomas Carl Allen
A színhasználat egyébként Krejčiřík munkáinak egyik védjegye, gyakran használ erőteljes árnyalatokat, amelyeket játékosan és váratlanul kombinál. Mégsem hagyja, hogy ezek uralják a tárgyakat – pedig a telített, néha kifejezetten harsány tónusok erre csábítanának.
Alkotásainak alapja szerinte a harmónia és az egyensúly. A kontrasztok tudatos játéka és a feszültségteremtés.
„A terveimben feszültséggel dolgozom” – a dizájner filozófiája
„A terveimben feszültséggel dolgozom” – mondja, miközben egy masszív lábakon álló, vékony lapú asztalra néz.
Vajon honnan ered ez a szemlélet? Szerinte a saját személyiségéből.
„Ez az energia bennem is megvan. Valaki extrovertáltnak lát, más introvertáltnak. Néha hangos vagyok, máskor megfigyelek és csendben maradok. Ugyanez igaz a tárgyaimra is – néha inkább a formáról szólnak, máskor a funkcióról, játékosak, néha provokatívak.”
Munkájának másik fontos része az építészekkel és magánmegrendelőkkel való együttműködés, akik egyedi bútorokat vagy térmegoldásokat rendelnek tőle. Így készült például a Nam komód is, amelyet egy vietnámi család számára tervezett, és amely a hagyományos vietnámi bútorokból merít inspirációt.
Krejčiřík különösen erős a történelmi utalások kortárs újraértelmezésében. Szabadon inspirálódik, és képes ötvözni a modern esztétikát a történelmi motívumokkal anélkül, hogy az túlzottan direkt vagy nosztalgikus lenne.
Egy másik erőssége a munkája professzionális kommunikációja.
„A vizuális arculatomat és a weboldalamat az Ofform párizsi grafikai stúdió készítette. A jó termékek nem működnek egy ingyenes sablonra épülő weboldalon. A prezentációm nem egy hamis díszlet felépítéséről szól – egyszerűen nem akarom rossz kommunikációval leértékelni a munkáimat.”
Amikor szóba kerül a kék munkaruhája, amelyben gyakran mutatja be a munkáit, felmerül a kérdés: vajon ez is a tudatos marketing része?
„A tárgyaim hordozzák a lényemet, szorosan kapcsolódom hozzájuk. Megtaláltam magam. Szeretek a munkámról beszélni – nem tekintem munkának.”
Azok a projektek, amelyekért Jiří Krejčiříket a Czech Grand Design díjra jelölték. Háromszor került a döntősök közé, idén pedig meg is nyerte a kategóriát. | Fotó: Filip Beránek, Iurii Ladutko, Vojtěch Veškrna
Meg lehet élni a jó dizánból?
De felmerül a kérdés: meg lehet ebből élni Csehországban? Elég nagy ehhez a piac? Nem nehéz új ügyfeleket találni egy olyan országban, ahol kevés a dizájnnal foglalkozó kereskedelmi galéria?
Krejčiřík bólint. A megrendelések jönnek, egyik követi a másikat. A műterem működik, az új ügyfelek pedig „hólabda-effektussal” érkeznek. „De értem a kérdést. Nincs egyetlen ügyfelem, aki minden hónapban pénzt utalna.”
Előfordulhat, hogy egyszer majd el kell vállalnia olyan munkát, amely nem elégíti ki teljesen alkotói kreativitását.
„Eddig szerencsém volt, hogy erre nem volt szükség. És ha mégis? Lehet, hogy inkább felvenném a munkaruhát, és elmennek dolgozni egy asztalosműhelybe. Az alapjaim megvannak.”
Egyelőre azonban erre nincs szükség. Egy együttműködésekkel teli év után Krejčiřík előtt újabb mozgalmas hónapok állnak.
Hamarosan bemutatják a Kluskens márkával közös projektjét, szerepel a torinói kiállításon, és az Initio Art & Design galéria képviseletében a PAD Paris designvásáron is részt vesz. Közben egy kiállítási komódon dolgozik a brnói Eyerim optikai üzlet számára, egy üvegtárgyon egy texasi projekthez, valamint több magánmegrendelésen. A következő hetekben egy komódot Németországba, több Luna lámpát pedig más országokba küld.
„A kreatív pálya maraton. A szakma egy viharos tenger, tele rengeteg tehetséges emberrel. Ezért az alkotónak folyamatosan motivációt kell gyűjtenie. Szerintem azok maradnak talpon, akik valóban az életüknek tekintik a munkájukat.”
