Rohamtempóban csökken azon területek száma, ahol nincs vonatkozó mesterségesintelligencia-megoldás. Fazekas Levente, az Aira Health alapítója egy különösen kritikus területen keresi az MI leghasznosabb bevetési módját. Startupjával a klinikai kutatások tervezését optimalizálná: nem csak hatékonyságot szeretne növelni, a jobb döntéshozatalt is serkentené. Cégsztori sok kézilabdával, Boston-Budapest tengellyel, és a leggazdagabb magyar támogatásával.
Néhány évvel ezelőtt még úgy tűnt, Fazekas Levente története nem az egészségügy és az üzlet mezsgyéjén, hanem a kézilabdapályán íródik majd. Levi 16 évig volt élsportoló, a Budakalász NB I-es csapatában játszott, szerzett gólt a Veszprém ellen is. Kézilabdás álmait azonban felülírta egy váratlan betegség: a szükséges gyógyszerek három éven át nem érkeztek meg hozzá, abba kellett hagynia a sportolást. Ekkor döntötte el, hogy olyan eszközt fog építeni, ami meggátolja, hogy másokkal is ugyanez történjen.
Levi 2025 májusában indította startupját, az Aira Health-et, egy gyógyszergyártókat célzó, klinikai kutatások tervezését segítő mesterségesintelligencia-platformot. „Az Aira nem a kutatások levezénylésében segít, hanem abban, hogy a cégek megtervezzék, és bizonyítsák a klinikai közösség és a szabályozók felé, hogy az adott gyógyszer működik embereknél” – magyarázza a megoldás funkcióját.
A klinikai kutatások megtervezése bonyolult, költséges és időigényes folyamat, mondja Levi. A procedúrának szabályozói, klinikai és etikai elvárásoknak kell megfelelnie. A csúszások miatt egy gyógyszer piacra vitele éveken át tarthat, és akár több milliárd dollárba is kerülhet – ebből a teljes tervezési folyamat több tízmilliót tehet ki, teszi hozzá. Több amerikai tanulmány, köztük az Eastern Research Group kutatása is azt mutatja: az orvosi termékek piacra dobásának költségei folyamatosan növekednek, nagy része ennek pedig a klinikai vizsgálatok számlájára írható.
„Sok olyan eset van, ahol valaki azért nem kapja meg időben a gyógyszert, mert a kutatásnál sok volt a csúszás”
– meséli, majd hozzáteszi: az egészségügyben a sebesség sosem mehet a pontosság kárára. „Az Aira nemcsak hatékonyságnövelő. Abban is segít, hogy jobb döntéseket hozzanak egy kutatás megtervezése során.”
A startup első születésnapját sem ünnepelték meg, de már 1,8 millió dolláros (körülbelül 596 millió forintos) pre-seed kört zártak a világ leggazdagabb magyarjához, Péterffy Tamáshoz köthető Interactive Venture Partners, valamint a Forbes idei 30/30-as listáján szereplő Nesprit közreműködésével. „Ez egy felhatalmazás, hogy megvalósítsuk, amit elképzeltünk” – fogalmaz a most huszonhat éves Levi.
„Ha a tudomány már tudja, hogy hogyan kell meggyógyítani valakit, akkor az Aira abban fog segíteni, hogy ez mindenkihez eljusson.”
Bemész a boltba, és ott egy Nobel-díjas gyógyszerkutató
Közgazdaságtant hallgatott a Budapesti Corvinus Egyetemen, tanulmányait azonban lefelezte a covid és külföldi félévei (egy Szentpéterváron, egy Szingapúrban), így végül csak másfél évet járt a Fővám térre. 4,96-os tanulmányi átlaggal diplomázott Budapesten, mesterszakra a Harvardra nyert felvételt. „Azért döntöttem Boston mellett, mert úgy látom, ez az a hely a világon, ahol a legszabadabban lehet vállalkozást építeni” – meséli.
Harvardosnak lenni olyan, mint amilyennek elképzeled, mondja. Szerinte az optimista üzleti szemlélet a legfontosabb különbség Budapesthez képest. „Ha valami nem úgy alakul, ahogy szeretnéd, akkor itt azt kérdezik először, hogy oké, de mi lesz a következő lépésed?” Hozzáteszi: Amerikában töltött ideje után is azt érzi, a megfelelő ambíciókkal Magyarországról is jó esélyekkel el lehet indítani egy sikeres üzletet.
Levi egyetemválasztásában szerepet játszott az is, hogy Boston a világ egyik legfontosabb gyógyszeripari központja, ez pedig rengeteg kaput nyit ki egy startup számára.
„Sétálsz az utcán, és találkozol egy biotech csapattal. Vagy bemész a boltba, és ott egy Nobel-díjas gyógyszerkutató.”
Levi a Harvard kampuszán. „Azért döntöttem Boston mellett, mert úgy látom, ez az a hely a világon, ahol a legszabadabban lehet vállalkozást építeni” – mondja. Fotó: Fazekas Levente
Amerikában töltött évei alatt az egészségügyi közgazdaságtan irányába mozdult el, tanulmányai mellett a Harvard kutatókórházában kezdett dolgozni. Bár nagyon élvezte itt töltött idejét (szerinte itt is a „bármi lehetséges” gondolkodás jellemzi a közeget), rájött, hogy személyes küldetését inkább piaci, mintsem akadémiai környezetben tudja megvalósítani.
Ezekben a berkekben saját kézből tapasztalta, milyen könnyen meg tud csúszni egy-egy klinikai kutatás, függetlenül a mögötte álló szakértelemtől. A legtöbb esetben nem az a probléma, hogy a tudomány nem állna készen, csak a bizonyítási folyamat hosszú és buktatókkal teli. „Szerettem volna az egésztől kettőt hátralépni, és végiggondolni, hogyan lehetne mindezt máshogy csinálni” – fogalmaz.
Levi tavaly májusban Buslig Györggyel és Nguyen Milánnal közösen alapította meg az Airát. 2022-es exitlistánk kapcsán már írtunk Buslig Györgyről, ekkor vásárolta meg digitális transzformációs startupját, az Inceptech Kft.-t a McKinsey. A vételárat 5,9 milliárd forintra becsültük, a felvásárlással az amerikai tanácsadó cég ekkor negyedik „digitális stúdióját” hozta létre Európában. A McKinsey több szereplőn keresztül is kapcsolódik a sztorihoz: György, Milán, és a Airába beszálló Nesprit egyik alapítója, Gockler Dániel is dolgozott korábban ott.
Az Aira a György és Milán által tavaly létrehozott Inceplabs Ventures Kft. fő projektje, ezzel közösen épül. Az Inceplabs lényegében egy startupépítő platform: deep-tech technológiákra (mesterséges intelligencia, robotika, kvantumszámítás) alapoz új vállalkozásokat, majd viszi őket piacra. A venture studio még nagyon korai fázisú, portfóliójába az Aira mellett két további startup tartozik: egy MI-alapú videótartalom-elemzést fejlesztő, valamint egy robotikával és kvantumszámítással kísérletező cég.
„Különböző utakról jövünk. Gyurinak már van cégépítési tapasztalata, csinált sikersztorit. Milán pedig az MI-boom előtt is a mesterséges intelligenciával foglalkozott, a 2010-es években is ezt kutatta. Bennem pedig van sok erős, személyes tapasztalat” – fogalmaz Levi. Arról is mesél, hogyan álltak össze a csillagok a cégalapításkor: diplomaosztójáról sétált ki, mikor megkapta az e-mailt, hogy bejegyezték a céget.
Aira Health társalapítók balról-jobbra: Nguyen Milán, Fazekas Levente, Buslig György. Fotó: Fazekas Levente
Most érdemes belépni
És hogy mit tud az Aira a gyakorlatban? Levi így írja le: „Közösen gondolkodik veled. Átnézi a kurált adatbázisokat, forrásokat, precedenseket, és ez alapján tesz javaslatot például arra, hogy hogyan érdemes összerakni egy kutatást a klinikai közösségnek is hitelesen.” Többször hangsúlyozza, hogy az Aira nem egy reaktív chatbot, a cél az, hogy felhasználói vele együtt, proaktívan gondolkozzanak.
Egy amerikai biotech cég például egy második fázisú tesztelés kapcsán kereste őket, meséli. A vállalat korábban még nem vitt gyógyszert piacra, és bár voltak korábbi tesztelési eredményeik, az Aira segítségével akarták összeállítani a végső protokollt, amit a szabályozó hatóságnak küldenek. „Összetették a tanulmány struktúráját, ebből hozta létre a szoftver a protokollt.” Ezen persze még számos alkalommal kellett változtatni. A szoftvert arra is tudták használni, hogy megvizsgálják: egy-egy változtatás milyen hatással van a teljes folyamatra.
„Ez valóban újdonság, és a piacra is most érdemes belépni” – írta az Aira megoldására Szalóki Katalin, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) igazgatója, aki úgy látja, egy gyógyszer kifejlesztése átlagosan 12 évbe és 2,5 milliárd dollárba is kerülhet. „A klinikai vizsgálat megtervezése ezen belül is kiemelt jelentőségű” – tette hozzá.
A klinikai kutatások piaca Magyarországon évente százmilliárd forintnak megfelelő hozzájárulással bír az ország GDP-jéhez, így gazdasági szempontból is fontos, fogalmazott.
Az Aira több mint száz mesterséges intelligencia modellt használ a döntéshozatal során, mondja Levi. Ebben egyszerre van általuk trenírozott és nyitott forráskódú modell is. „Ez a száz modell egyszerre dolgozik különböző feladatokra, a platform mindig azt választja, ami az adott kérdésre a legalkalmasabb.” Ez elsősorban azért is fontos, hogy az algoritmus képes legyen kiszámolni, milyen hatással van a projektre, ha csak egy elemét is megváltoztatják.
„Ha mondjuk azon gondolkozol, hogy mit vacsorázz, akkor is először végigmész az opciókon” – él a hétköznapi példával. „Miután összeszedtem a lehetőségeket, azok közül választom ki, mi a legjobb. Ilyen gondolkodó partnernek építjük az Airát is.”
A gyógyszergyártók ma már egyre több MI-megoldást alkalmaznak, és aktívan keresik, milyen technológiákkal lehet biztosabbá, gyorsabbá és hatékonyabbá tenni a fejlesztést, véli Szalóki Katalin. „A gyógyszerfejlesztés az egyik leginnovatívabb terület a világon, ide nagyon gyorsan betörnek az új megoldások” – írta megkeresésünkre. Az AIPM igazgatója a szintén magyar Turbine AI biotech céget (melyről számos cikkünkben, köztük ebben és ebben írtunk már) látja hasonló jó példának.
Fazekas Levente: „Az Aira nemcsak hatékonyságnövelő. Abban is segít, hogy jobb döntéseket hozzanak egy kutatás megtervezése során” Fotó: Fazekas Levente
Saját maguk állítják össze adatbázisaikat, hogy a mesterséges intelligencia ne emeljen be téves, vagy elavult információkat egy-egy beszélgetésbe. „A szakértőink döntik el, melyek a hiteles források” – fogalmaz. A másik biztosíték, hogy Leviék megtartják a korábban meghozott döntések menetét, az úgynevezett „evidence trailt” (magyarul: bizonyítéklánc – a szerk.), így évekkel később is meg lehet vizsgálni, hogy egy adott esetben milyen források és információk befolyásolták az Aira döntéseit.
Nguyen Milán Aira-társalapító szerint a klinikai vizsgálatok megtervezése az egyik legösszetettebb probléma: „Egyszerre kell optimalizálni például a betegek bevonási kritériumait, a statisztikai modellezést, a szabályozói megfelelést és a helyszínek alkalmasságát, miközben olyan hibalehetőségeket kell előre jelezni, amelyek csak évekkel később válnának nyilvánvalóvá” – fogalmazott.
Levi ugyanakkor hangsúlyozza: a döntés lehetőségét mindig a felhasználóknál kell hagyni. „Nálunk az a fontos, hogy elmondjuk, mi a döntés mögötti logika a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján.” Bár a gyógyszeripart az egyik „legmegfontoltabbként” írja le, úgy látja, ma már itt sem az a kérdés, hogy miért kellene MI-t használni, hanem az, hogy miben tudná segíteni a munkát. A legfontosabb szempont a szektor cégeinél a biztonság, és Leviék is ügyelnek arra, hogy ezt minél többször hangsúlyozzák.
„Volt, hogy egy biotech cég vezetője megkérdezte: szuper, nagyon sok pozitívumot hoztatok, ennyit spórolunk, ennyivel lesz rövidebb, de mi a biztonsági kompromisszum?
„Én úgy gondolkozom az új technológiákról, hogy nem azért vannak, hogy kompromisszumot hozzunk. Egy technológia akkor jó, ha nemcsak gyorsabb, hanem biztonságosabb is.”
Indulás előtt küldj drónt a hegy tetejére
Miért fontos az, hogy az Airának Budapesten is legyen központja, ha Boston sokkal fontosabb gyógyszeripari központ? – teszem fel a kérdést Levinek, akinek szakmai és személyes válasza is van. „A magyar fejlesztők, adattudósok, matematikusok világszinten is megállják a helyüket. Amellett, hogy nagyon ügyesek, kultúrában és gondolkodásmódban könnyebben megértjük egymást.” Ahogy végiggörgetem a csapattagokat a weboldalon, tényleg legalább annyi magyar névvel találkozom, mint külföldivel.
„Az első cégemet olyan csapattal szerettem volna csinálni, akit ismerek, és akiben megbízom. Egy vállalkozás elindításában sok a kérdőjel, ezek közül egyet így biztos ponttá tudtam változtatni.”
Az Aira budapesti csapata akcióban. A startupnak a magyar főváros mellett nemcsak Boston, hanem Barcelona is fontos központ. Fotó: Fazekas Levente
Bostonban van a csapat klinikai és kereskedelmi része, míg Magyarországon főleg a termék kiépítésére és fejlesztésére fókuszálnak. A két székhelyet nemrég plusz eggyel bővítették, a Bostonnal szinte ugyanazon a szélességi fokon fekvő Barcelona lett a harmadik centrum. Az Aira így egy huszonnégy órában működő startup lett: amikor az amerikai csapat elmegy aludni, a munka elindul Budapesten. Levi ezt a működést – a potenciális kommunikációs akadályok ellenére is – fontos versenyelőnynek látja. Külsős munkatársakkal együtt lassan húszan vannak, most szinte minden hónapban bővítenek.
Buslig György termékigazgató szerint a termékcsapat mérnökei és a klinikai munkatársak közti jó együttműködés kulcsa, hogy a két terület egyenrangú legyen a cégen belül. „Olyan klinikusok kellenek, akik imádják a digitális világot, a termékfejlesztést, az adatmodelleket, és olyan mérnökök, akiket érdekel a klinika, a biológia és átérzik a lehetőséget, amit egy ilyen klinikai eszköz építése hordoz magában” – fogalmazott.
2025 nyarán indították útjára a szolgáltatást, öt hónappal indulásuk után már amerikai biotech cégek és rákkutató intézetek is használták platformjukat. Ez még az Aira korai hozzáférésű verziója volt, és bár az ügyfelek már itt is fizettek a szolgáltatásért, egy alacsonyabb árazás mellett. Épp interjúnk napján lépnek az „early access” fázis utáni következő fejezetbe, ami Levi szerint az első év tapasztalatai alapján megtervezett skálázódásról fog szólni.
Szükség is van rá: az egészségügyi (így a klinikai kutatások tervezését segítő) MI-megoldások piaca gyorsan bővül, több amerikai startup is hasonló irányban kísérletezik.
„Mi azt látjuk, hogy sok MI-startup azért bukik el, mert csak a termékfejlesztésre koncentrálnak. Pedig az legalább annyira fontos, hogy ott ülj ezekkel a csapatokkal, akik használni fogják, és megértsük azt, hogy mi lehetne jobb, vagy mi hiányzik” – fogalmaz Levi. Úgy látja, a visszajelzések leginkább azt erősítették meg bennük, hogy a mesterséges intelligenciát minél rugalmasabb irányba fejlesszék tovább.
„A régi szoftverek sokszor nagyon statikusak, van egy funkció, és az a funkció mind a száz ügyfélnek ugyanúgy néz ki. Az ilyen fajta interakcióknak kell megváltoznia. Abba az irányba kell elmenni, hogy már az interfész is az adott esetre legyen optimalizálva.”
Bostoni Aira-csapatkép. Fotó: Fazekas Levente
Az Aira működését Levi az árazásban a tanácsadó cégekhez hasonlítja: annak függvényében emelkedik, minél többet használod. Nem élhetnek a klasszikus szoftverárazási struktúrával, mondja, inkább olyan csomagokkal kell előállniuk, amelyek figyelembe veszik a költségeket, és érthetőek azoknak az ügyfeleknek, akik más árazási rendszerhez voltak szokva. A referenciaárazás segít, ugyanakkor minden eset más: Levi abban is biztos, hogy a következő 12 hónapban kétszer, háromszor is változhat a helyzet az alapján, hogy mit látnak a piaci visszajelzésekből.
A skálázódás és a folyamatos fejlődés hajtóműve az az 1,8 millió dolláros tőke, amelyet az Interactive Venture Partners és a Nesprit közreműködésével vontak be. Bár Levi a konkrét cégértékelésről nem beszél, kiemeli, amerikai piaci referenciaérték alapján értékelték őket. „Logikus, hiszen amerikai a központunk, itt vannak az ügyfeleink, itt értük el a kezdeti sikereinket. De szerintem az különleges, hogy egy olyan magyar tulajdonú cég vagyunk, aminek nagy potenciálja van ezen a piacon.”
„Ad egy extra érzelmi töltetet a történetnek, hogy az Interactive VP mögött Péterffy Tamás van. Az ő története az én egyik legfontosabb inspirációm, ezért még nagyobb a vágy bennem, hogy bizonyítsak.”
Czirják Lászlót, az Interactive VP ügyvezető partnerét több szál is köti az Aira-csapathoz. Buslig Györgyöt már a Columbia Egyetemről ismerte, Levi nevével más kapcsolatain keresztül találkozott. „Azt szoktam mondani az alapítóknak, hogy mielőtt felmásznának a hegyre, küldjenek fel drónokat a tetejére. Ez az a kutatómunka, amit el kell végezni, és ők pedig el is végeztek” – fogalmazott.
A befektető szerint piaci validációjuk során az iparági szereplők megerősítették: a feltárt probléma valódi, ráadásul sokakat is érint. „A potenciális ügyfelek mind hasonló kihívásokkal szembesültek, és egyértelműen tetszett nekik a megoldás. Ezért is gondoljuk, hogy izgalmas jövő vár Aira-ra.” A pre-seed kör után László gyors skálázódásra számít, ahogy ő fogalmaz: „A cég egy valódi problémát old meg. Nagy piacra céloznak, miközben csökkentik az ügyfelek költségeit és segítenek nekik gyorsabban bevételhez jutni.
„Ha jól csinálják, gyorsan növekedhetnek.”
Tudom, hova kell passzolni a labdát
A befektetési kör közel harmada fog arra menni, hogy a tavasz második felére tervezett skálázódás jól sikerüljön: európai és amerikai biotech cégeket, közepes méretű gyógyszeripari vállalatokat, valamint szerződéses kutatási szervezeteket (Contract Research Organisation, vagyis CRO – a szerk) céloznak. Levi legalább egy tucat, de jobb esetben több tucat ügyfélre számít az év végére. „Nagyon optimista vagyok: bár most a kategóriateremtő fázisban vagyunk, egyre jobban látom, hogy kialakul egy megértés a munkánk felé. A következő nyolc-kilenc hónap arról fog szólni, hogy a piaci bevezetés jól sikerüljön.”
Egy év cégvezetés után sok párhuzamot vél felfedezni a kézilabdával, ami fontos szerepet játszott abban, hogy elinduljon ezen az úton. „Úgy érzem, itt is sokat számít az izom- és csapatmemória” – mondja. „A kézilabdapályán is tudom, honnan jönnek az átlövőim, vagy hogy hova kell passzolni a labdát. Sok kihívásunk volt az elmúlt évben, de ezek a helyzetek mutatják meg, ki miben erős, hol lehet egy-egy emberre számítani.”
Nem ijeszti meg a gondolat, hogy huszonévesen az Egyesült Államokban vezet céget, mert nem érzi, hogy egyedül kellene csinálnia: tapasztalt emberek veszik körbe, akikkel közösen tudja egyengetni a startup útját.
„Az életemben kevés dolgot kellett igazán egyedül csinálnom, mindig ott volt a családom, a csapatom, professzorok, vagy most a tanácsadó testületünk, akik segítenek a nagy döntéseknél.”
Meglepte, mennyire igaznak bizonyult az a mondás, amit még a Corvinus falai között ismételgettek neki a tanárok: „minél több sapkát kell hordani!” Az Airánál értette meg, pontosan mit jelent ez: van, hogy reggel fejlesztőnek, napközben dizájnernek, este klinikusnak érzi magát.
„Az a célom, hogy egy év múlva mi hozzuk létre az iparági sztenderdet arra, hogy hogyan kell mesterséges intelligenciát használni klinikai kutatások megtervezéséhez” – mondja, azzal érvelve, hogy egy év elég idő ahhoz, hogy megismertessék és megértessék magukat a piaci szereplőkkel és szabályozókkal. „Az Uberből ige lett a saját piacán. Ezt szeretném elérni az Airával a mi kategóriánkban.”
A jelenlegi fejlődési sebesség mellett másfél éven belül saccolja nyereségesre a céget, de nem kizárt, hogy gyorsabb növekedési tempóra próbálnak kapcsolni. Úgy látja: a szerződések körülményei miatt azért a másfél éves forgatókönyv a legvalószínűbb.
Tudja, hogy misszióját, miszerint ne legyen olyan ember, akihez későn jutnak el a gyógyszerek a folyamat csúszásai miatt, nem néhány év lesz megvalósítani, bár a technológia rohamos fejlődése segíti ebben.
„Lehet, hogy öt, lehet, hogy tíz év is kell ehhez. De ha reggelente csak belegondolok abba, mekkora változást tudunk létrehozni, máris motiváltan kezdem a napot.”
