Becslés alapján a budapesti reptérre tartó vonatozás jóval drágább lehet, mint egy hasonló nyugat-európai megoldás.
Mi történt? Hétfő délelőtt jár le a jelentkezési határidő arra a pályázatra, amely a Kőbánya-Kispest és Monor közé tervezett, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret a Budapest–Cegléd–Szolnok vasútvonalba bekötő vasút megépítéséről és 35 éves üzemeltetéséről szól. A tervek szerint a repülőtéren 5–10 percenként állnának meg a vonatok, amelyek nemcsak Budapestről, hanem például Szolnok és Szeged felől is érkeznének. Az utasoknak azonban külön díjat kellene fizetniük a reptéri fel- vagy leszállásért, írja a G7. A becsült 4000 forintos perondíj nemzetközi összevetésben is magasnak számít: a brüsszeli Zaventem repülőtéren működő hasonló rendszerben körülbelül 2100 forintnak megfelelő díjat fizetnek, vagyis a budapesti megoldás közel 90 százalékkal drágább lehet.
Matek. A számítások napi 33 ezer utassal számolnak, ami több szakértő szerint optimista becslés. Jelenleg a BKK reptéri expresszbuszát naponta nagyjából 6–7 ezer ember használja, a jegy ára pedig 2500 forint, bérleteseknek 1000 forint irányonként. Így sok utas számára továbbra is olcsóbb alternatíva maradhat a busz. Felmerült az is, hogy a beruházást koncesszió helyett uniós forrásból finanszírozzák, ami csökkenthetné az utasokra háruló díjakat. A koncesszióról várhatóan nyár közepén születik döntés, így könnyen lehet, hogy végül már a következő kormánynak kell határoznia a projekt sorsáról.
Nagyot lehet nyerni. A projekt értékét hivatalosan nem közölték, de becslések szerint az üzemeltető évente közel 50 milliárd forint bevételhez juthatna az utasok által fizetett úgynevezett perondíjból. Ha az egy utasra jutó díj valóban körülbelül 4000 forint lenne, az 35 év alatt összesen mintegy 1750 milliárd forint bevételt jelenthetne. Emellett a koncessziós társaság pályahasználati díjat is kérhetne a vasúton közlekedő szolgáltatóktól.
Háttér. A koncessziós tender határidejét korábban már egyszer meghosszabbították, miután viták merültek fel a feltételek körül. A pályázat például csak olyan cégeknek nyitott, amelyek legalább 30 kilométer hosszú vasútvonalon, legalább hat éven át működtettek ppp (public-private partnership, közfeladatoknak a magántőkével együttműködve történő ellátását jelenti) vagy koncessziós rendszert, ami jelentősen szűkítheti a lehetséges jelentkezők körét.
