Az iráni konfliktus szinte minden aspektusa fájdalmas a magyar gazdaságnak. Hazánk nagy mértékben támaszkodik az energiaimportra, így a Perzsa-öböl krízise gyorsan megjelenhet a hazai inflációban. Ráadásul az Európai Központi Banktól eltérően Magyarország nem tud monetáris politikai eszközökkel küzdeni az inflációs nyomás ellen, mivel az alapkamat így is rendkívül magas szinten áll.
Az iráni háború legfrissebb fejleményeit ide kattintva találod.
Mi történt? Több csatornán keresztül ronthatja régiónk gazdasági kilátásait az iráni háború – erről az ING Bank adott ki elemzést, amit a Portfolio szemlézett. A konfliktus február 28-án, szombaton robbant ki, amikor az Egyesült Államok és Izrael megelőző csapások sorozatát mérte Iránra. A krízis miatt megbénult a Hormuzi-szoros, amin keresztül a Perzsa-öböl országai a világpiacra szállítják a kőolajukat és a földgázukat. A szoroson halad keresztül a globális kőolajszállítás ötöde.
Miért fontos ez? A konfliktus hatása az egész világot megrengeti,
azonban a leginkább az olajimportra szoruló országokat sújtja, Magyarországot pedig különösképpen.
Az iráni háború világgazdaságra gyakorolt hatásáról elemzők segítségével készítettünk körképet a Forbes.hu-ra.
Miért ennyire kitett Magyarország? A közel-keleti konfliktus miatt az olajszállítások megakadnak. A fő probléma nem is a kitermelés lassulása, hiszen a globális piacon túlkínálat van, főként az öböl menti országokban.
Viszont a Hormuzi-szoros beragadásával a nagy mennyiségű rendelkezésre álló olaj nem tud megjelenni a világpiacon. Az így kieső mennyiség átgyűrűzik a fogyasztói árakba.
Az üzemanyagok ára értelemszerűen megugrik, főleg a dízel esetében, hiszen a katari földgáz útja is megszakad. Az üzemanyagokon keresztül a drágulás megjelenik a logisztikában és a gyártásban is, így végeredményben az általános inflációt gyorsítja fel a krízis.
Mit jelent ez a gyakorlatban? A fogyasztói árak emelkedési ütemének gyorsulása miatt a jegybankok óvatosabbak lehetnek. A kamatcsökkentési ciklusnak gátat szab, ha elszabadul az infláció, hiszen így nem lehet monetáris politikai eszközökkel élénkíteni a gazdaságot. Ha a vállalatok nem jutnak olcsó hitelekhez, a beruházási kedv továbbra sem élénkül, ez pedig tartós gazdasági lassulást okozhat.
Magyarország szempontjából, ahol az alapkamat a februári vágás ellenére is magasan áll – 6,25 százalékon –, különösen fájó, hogy a Varga Mihály vezette testület látszólag nem tud tovább lazítani.
Nemzetközi piacok. Gondolhatnánk, hogy a magasan ragadó irányadó ráta legalább kedvez a forintnak, azonban a jelenlegi helyzetben nem ez a tendencia érvényesül. A krízis miatt a befektetők a devizapiacon a biztonságos, menekülő eszközök felé veszik az irányt. A japán jen, a svájci frank és – különös módon – a dollár erősödik, miközben a figyelem elfordul a feltörekvő piaci devizáktól, így a forint a monetáris politikai támasza ellenére is szakadni kezdett.
Kamatemelés indulhat. Az Orion alapkezelője, Szőcs Gábor a Forbes.hu-nak arról is beszélt, hogy a piac elkezdett EKB-kamatemelést árazni. A földgáz árának jelentős megugrása – amit az iráni konfliktus okozott – nehéz helyzetbe hozza az importfüggő Európát. A földgáz drágulása mélyen átgyűrűzhet az európai inflációs folyamatokba, így a szakértők azt várják, hogy az EKB a kamatemeléshez nyúlhat, annak érdekében, hogy a fogyasztói árrobbanást megakadályozzák.
Ez a helyzet kifejezetten rosszul eshet a forintnak, hiszen ronthatja a magyar fizetőeszköz kamatelőnyét.
