Akár háromszoros árkülönbség, vagy 30 ezer forintos differencia is előfordulhat egyes patikák között a vényköteles termékek árában.
Mi történt? Akár háromszoros árkülönbség, vagy 30 ezer forintos differencia is előfordulhat egyes patikák között a vényköteles termékek árában, írja a Válasz Online. 2011 óta ötezer tételnyi gyógyszer került ki a tb-finanszírozásból, miközben két év is eltelik anélkül, hogy új, innovatív készítmény kerülne be a támogatotti körbe. Az orvosok továbbra is rendelik ezeket a szereket, viszont támogatás nem jár melléjük, és onnantól nem vonatkozik rájuk a korábbi szigorú árszabályozás sem, vagyis tulajdonképpen lopakodó és dupla áremelkedés zajlik. Ez a folyamat magyarázhatja azt az ellentmondást, hogy a háztartások egyre nagyobb arányban nyomorodnak bele az egészségügyi kiadásokba, főként a patikai számlákba, miközben a gyógyszerek tb-támogatási szintje az egészségbiztosító kimutatásai szerint folyamatosan nő.
Miért fontos ez? A drágább gyógyszereket tehát jellemzően a NEAK vonta ki a támogatotti körből, az olcsóbbakat meg maguk a gyártók, mert utóbbiakra hatalmas nyomás nehezedik az anyacégeiktől. Számukra nem a kicsi magyar, hanem a jóval nagyobb német és a francia piac a meghatározó. A nyugati biztosítók árgus szemekkel figyelik a magyarországi árakat, mert a nagy országok elvárják, hogy a legolcsóbb európai árszinten szállítsanak nekik. Ha a gyártók engednek a magyar biztosítónak, azért nagy árat fizetnek: könnyen lehet, hogy a német piacon is csökkenteniük kell az áraikat. Amit nyernek a réven, elveszítenék a vámon, így inkább kiviszik a termékeiket a nem támogatotti körbe. Ma már szinte minden betegség készítményei megtalálhatóak a delistázott gyógyszerek között. A sort a fogamzásgátlók kezdték, de ide tartoznak például a nem kötelező védőoltások, a potenciálnövelők, fogyasztószerek, jó néhány fájdalomcsillapító, lázcsillapítók, de még ismert antibiotikumok is.
Kontextus. A gyógyszereknek alapvetően két nagy csoportját különböztetik meg. A vény nélküli készítmények 27 százalékos áfával terheltek, nem támogatja őket az egészségbiztosító és szabadárasak. Ezek töltik meg a televíziók reklámblokkját, a gyógyszertári hirdetési újságok hasábjait. A vényköteles termékekre 5 százalékos áfát kell fizetni, sosem szerepelnek hirdetésekben, a szigorú magyar jogszabályok miatt – a szakmai lapok kivételével – még a nevüket sem szabad leírni. Bár az egészségbiztosító nem támogatja ezeket, de ettől még nem biztos, hogy a patikák szabadon dönthetnek az árukról. Létezik ugyanis a nulla százalékos támogatású és a nem támogatott vénykötelesek kategóriája. Furcsán hangzik, hiszen a tb mindkettőhöz nulla százalékkal járul hozzá, de a két nulla mégsem ugyanaz. A nulla százalékos támogatottságú szereknek kötött az árrésük, a nem támogatottaknak meg szabad, utóbbiakra a patikák akkora hasznot pakolnak, amekkorát akarnak, illetve amennyit megenged a piac. S mivel a betegek nagy részének az egész jelenségről fogalma sincs, így az árakat a piac sem befolyásolja, mert ahhoz szabad információáramlás is kellene. Ám az itt hiányzik.
