A közel-keleti konfliktus kirobbanásával újabb geopolitikai krízis nehezíti Magyarország helyzetét. A befektetők elfordulnak a feltörekvő piaci devizáktól és a dollárba menekülnek. Eközben az energiaimportáló országnál gyorsan átgyűrűzhet a fogyasztói árakba az olaj és a gáz árának megugrása. Amennyiben az infláció meglódul, az kihúzhatja a szőnyeget az MNB alól. A Varga Mihály vezette monetáris tanács a múlt hónapban másfél év után vágott az alapkamaton, a jelenlegi bizonytalanság viszont kifoghatja a szelet a gazdaságösztönzés vitorlájából.
Az iráni háború legfrissebb fejleményeit ide kattintva találod.
Az Irán elleni amerikai offenzíva ugyan régebb óta a levegőben lógott, a hétvégi események mégis kisebb sokként érték a nemzetközi gazdaságot. Jelenleg a konfliktus még nem eszkalálódott teljesen, de a bizonytalanság eluralkodott a piacokon. Ezt a VIX index is alátámasztja, a félelemmérő a nyugtalanságot jelző 20–30 közötti sávban oldalazott hétfő délután.
A bizonytalanság nem alaptalan, bár a Forbes.hu által megkérdezett szakértők egységesen állítják, hogy a legvalószínűbb forgatókönyv a közel-keleti konfliktus gyors lezárása és a Hormuzi-szoros biztosítása.
A szoroson keresztül történik a globális olajszállítás ötöde, így az útvonal megszakadása az egész világon érezhető lenne – emelte ki az XTB piaci elemzője, Szitás Lóránt. Hozzátette, hogy az északi-tengeri Brent és az amerikai WTI típusú kőolajak már így is 10 százalék körüli drágulást produkáltak, így a kulcsfontosságú útvonal leállása tényleges válságot jelenthetne.
Ez a válság elsősorban a nagy ázsiai importőröket, Kínát, Japánt, Indiát, Dél-Koreát fenyegeti, hiszen számukra a kőolaj- és LNG-ellátás legfontosabb útvonala bénulhat meg. Az SPB Befektetési Zrt. portfóliókezelési üzletágvezetője szerint ezeknek az országoknak az orosz olaj jelenthet alternatívát. Kosovics László hozzátette, hogy Európa lényegesen diverzifikáltabb ellátási útvonalakkal rendelkezik, de a globális benchmark emelkedése így is azonnal megjelenik árakban és inflációs várakozásokban.
Pánik tört ki a piacokon?
A jelenleg tapasztalható folyamatok a hasonló helyzetekre adott tipikus piaci reakciókat tükrözik. Egy klasszikus „risk-off és supply shock” folyamatot láthatunk – mondta Kosovics László. A befektetők elfordulnak a kockázatos eszközöktől, miközben a nyersanyagok és a menekülőeszközök szerepe felértékelődik. A kulcskérdés a logisztika megoldása. A szakértő szerint a hajótársaságok és a biztosítók óvatossága miatt lényegében leállt a szállítás a kiemelten fontos csatornán, viszont ez a helyzet senkinek nem jó, mindenki a Hormuzi-szoroson történő szállítás folytatásában érdekelt.
Az útvonalon kialakuló tartós zavar mindenkinek fájna, hiszen a forgalom leállása 100 dollár fölé tornázhatja a Brent hordónkénti jegyzését. Ez azt jelenti, hogy a szoros miatt nem kell aggódni, viszont Maróti Ádám, a Hold portfóliókezelője szerint a történelem már sokszor felülírta a racionalitást a geopolitikai helyzetekben. A szakértő szerint egy kétségbeesett iráni lépés megbéníthatja a Hormuzi-szorost, annak ellenére is, hogy Teherán számára is fontos, hogy a kereskedelem zökkenőmentesen folytatódhasson.
„Oroszország esetében sem volt logikus lépés megtámadni Ukrajnát, mégis ez történt”
– mondta Maróti.
Az Orion alapkezelője, Szőcs Gábor is úgy látja, hogy az eszkaláció elkerülése jelenleg mindenkinek az érdeke. Az Egyesült Államokban Donald Trump az időközi választásokra készül, így kifejezetten el kell kerülnie, hogy a szénhidrogének árak felszökjön. Az őszi voksolás előtt az elnök nem engedheti meg, hogy a választók a bőrükön érezzék az Irán elleni offenzíva hatásait, vagyis egyértelműen arra törekszik majd az Egyesült Államok, hogy az energiaárat kordában tudja tartani. Ez azt is jelenti, hogy heves reakció érkezhet Amerika részéről, ha Irán a Hormuzi-szoros megbénításával próbálna visszavágni.
Összességében Irán nem érdekelt abban, hogy a térséget teljes káoszba taszítsa. Fontos számára, hogy ne haragítsa magára teljesen az Öböl-menti országokat – Szaúd-Arábia, Egyesült Arab Emírségek, Kuvait stb. – hiszen a konfliktus végével nagy mértékben lesz ráutalva a térség többi nemzetére. Emellett maga Irán is a Hormuzi-szoroson keresztül exportálja az olajat, vagyis jelentős bevételtől esne el. Ez alapján látható, hogy senki sem érdekelt egy elhúzódó konfliktusban a Közel-Keleten, a piacok pedig úgy reagáltak, ahogy egy ilyen helyzetben az várható.
Az elemzők egyetértenek abban, hogy az iráni krízisnek papíron gyors lefolyásúnak kellene lennie, és számítani lehet egy jelentős korrekcióra az események lezárása után.
Az egyik véglet szerint az iráni rezsim minden mindegy alapon elaknásítja a Hormuzi-szorost, ami egy hosszan tartó konfliktust idézne elő, és beláthatatlan magasságba lőné az olajárat. A másik, hogy Teheránban egy Nyugat-barát vezetés veszi át a hatalmat, és kompromisszumokon keresztül akár még egy jelentősebb olajárcsökkenés is bekövetkezne. Ez a két legvalószínűtlenebb forgatókönyv, a valós végkifejletet a skálának ezen két pontja között kell keresni.
A magyarok a pénztárcájukon érzik majd az iráni eseményeket
Az olajár emelkedése széles körben gyorsítja a fogyasztói árak növekedésének ütemét. Szitás Lóránt (XTB) szerint az üzemanyagok értelemszerű drágulása mellett az élelmiszerek is jelentősen drágulhatnak a szállítási és előállítási költségek növekedésén keresztül.
Kosovics László (SPB) kifejtette, hogy az energiaársokk inflációs átterjedése három csatornán fut:
- közvetlen üzemanyag/rezsiköltségek,
- közvetett logisztikai és inputköltségek,
- várakozások és bérspirál.
A szakértő szerint az események árfelhajtó hatása néhány hetes átfutással történne meg, azonban a pánik ezt a folyamatot felgyorsítja. Kiemelte, hogy a médiában már most az üzemanyagárak és a forint kitettségéről lehet olvasni, ami kihat a természetes piaci folyamatokra.
Az ellátási lánc akadozásának a bolti árakban egy 2–6 hónapos átfutási idővel kellene megjelenniük, hiszen van egy időszak a sokkot követően, amikor a vállalatok még a tartalékaikhoz nyúlnak és újratárgyalják a szerződéseiket. Az áremelés csak ezt követően történik meg. Ezt a folyamatot viszont sürgeti, ha a cégek és a háztartások is az energiaárak tartós drágulására rendezkednek be, hiszen ezzel gyorsul a beárazás és nő a bérnyomás.
Szőcs Gábor is úgy látja, hogy az árakra kifejtett hatás a közel-keleti konfliktus idejétől függ. Amennyiben a krízis a következő 1–2 hétben lezárul, az gyors korrekciót indíthat el a piacokon. Egy tervezhető mértékű drágulás értelemszerűen elkerülhetetlen, ami az üzemanyagárakon keresztül csorog le más szektorokba, viszont ez nem egy kezelhetetlen helyzet. A tényleges problémát a piaci pánik jelentheti.
A forint helyzete okozhat még fejtörést a magyar vásárlóknak, hiszen a befektetők értelemszerűen elfordulnak a feltörekvő piaci devizáktól a jelenlegi helyzetben. Bár az Egyesült Államok részese a konfliktusnak, a dollár szerepe mégis felértékelődik, ami az olyan fizetőeszközöktől veszi el a figyelmet, mint a forint. Az energiaárak emelkedésével hajtott inflációt így az is gyorsíthatja, hogy az exportra támaszkodó Magyarország kitett a forint gyengülésének.
További probléma, hogy a Magyar Nemzeti Bank így biztosan nem tudja folytatni a monetáris lazítást, így nem lesz tér rá, hogy ösztönzéssel fel lehessen pörgetni a hosszú ideje stagnáló magyar gazdaságot.
„Magyarország importőr az energiahordozók terén, így a növekvő olaj- és gázárak az infláció növekedését és a fogyasztói árak gyorsabb emelkedését hozhatják. Az OTP és a Mol részvényei rövid távon bizonyos mértékben reagálhatnak a globális piaci feszültségre. Az ország gazdaságára elsősorban az inflációs nyomás és a költségvetési kockázatok lehetnek a legnagyobb hatással
– összegezte Szitás Lóránt.
Maróti Ádám szerint a jelenlegi inflációs folyamatokat a jegybankoknak bőven tudni kell kezelni. A szakértő úgy látja, hogy a központi bankoknak akkor kellene közbelépnie, ha az inflációs célok veszélybe kerülnének, viszont ez csak egy elhúzódó konfliktus esetében lenne valós veszély. Értelemszerűen a jegybankoknak figyelniük kell az eseményeket, de a jelenlegi állás szerint pusztán elővigyázatosnak kell lenni, a lefektetett terveket felülírni nem kell.
Az iráni krízis nyertesei és vesztesei
„A részvénypiacokon a közel-keleti helyzet kockázatkerülő hangulatot generált” – mondta a Forbes.hu-nak Szitás Lóránt. A hadiipar és az energiapiac a jelenlegi krízis nagy nyertesei. A Lockheed Martin (LMT) 7 százalékos, a Northrop Grumman 5 százalékos, az RTX több mint 6 százalékos emelkedést ért el. A befektetők a magasabb védelmi költségvetés és a katonai technológia iránti kereslet miatt mozognak a szektor felé. Az energiapiacra érthetően nagy figyelem irányul, a finomítók és az olajcégek részvényei erősödnek.
A szakértő szerint a vesztesei a helyzetnek a kiskereskedelmi vállalatok, valamint a nagy tech cégek. A volatilitás és kockázatkerülő hangulat miatt a befektetők ezektől a részvényektől pártolnak el elsősorban, illetve a kriptókat is jellemzően maguk mögött hagyják egy ilyen környezetben. Kosovics László a vesztesek között emelte még ki a légitársaságokat és a logisztikai vállalatokat.
Annyit bizonyosan láthatunk, hogy a nagy részvényindexek esetében nem jelentkezik pánik a jelenlegi konfliktus miatt. Hétfőn az amerikai indexek 0,5–1 százalék közötti mínuszt mutatnak, ami Szőcs Gábor szerint egyáltalán nem azt jelzi, hogy a befektetők komolyan vennék a helyzet eszkalálódásának esélyt.
„Akkor is nagyobb esést látunk, ha valamelyik nagy amerikai cég a vártnál rosszabb negyedéves jelentést tesz közzé” – értékelte a Wall Street-i hangulatot Szőcs. Hozzátette, hogy az európai indexek a 2 százalék feletti mínuszokkal már hevesebb reakciót produkáltak, de ezt azzal lehet magyarázni, hogy az öreg kontinens kitettebb az energiaimportnak.
A piac gyors lezárást áraz
Összességében a közel-keleti helyzetben minden jel szerint egy gyors rendeződést várhatunk. A konfliktus jelentős hatást gyakorol a piacokra, de senkinek sem kedvez egy elhúzódó krízis. Szitás Lóránt szerint a piacok most a geopolitikai események és a kínálati-kapacitási kockázatok kombinációját árazzák, miközben a befektetők igyekeznek biztonságos menedékeket találni a bizonytalan környezetben.
„A piac hajlamos a legrosszabb kimenetet gyorsan beárazni, miközben a szereplők – USA/Irán/Öböl-országok – mind érdekeltek lehetnek abban, hogy ne legyen kontrollálhatatlan, hónapokig tartó teljes leállás. Ettől még rövid távon lehet érdemi zavar, de a tartós totálzárlat nagy ugrás lenne még innen”
– foglalta össze a jelenlegi helyzetet Kosovics László.
Borítókép: izraeli légicsapás a libanoni főváros, Bejrút déli elővárosában, Burdzs al-Baradzsnében 2026. március 2-án, miután a Hezbollah Irán-barát libanoni síita szervezet drónokkal és rakétákkal támadta Izraelt Irán legfőbb vallási és politikai vezetőjének megölése miatt. A Libanon elleni izraeli légitámadásokban libanoni források szerint 31 ember életét vesztette.
