Zsarolás és alku
Rossz-szomszédi viszony. Az ukrán fél a kritikus infrastruktúrát érő támadások miatt nagyon leterhelt, kevés a kapacitás, ugyanakkor mélyponton vannak a magyar-ukrán kapcsolatok és ez biztosan nem segít a helyzeten. Budapest már bejelentette, hogy nem fog finomított üzemanyagot, dízelt szállítani Ukrajnába a késlekedés miatt, ami inkább volt üzenetértékű, mint komoly gond Kijevnek. Aztán pénteken Szijjártó emelte a tétet.
Milyen pénzről van szó? Az Európai Tanácsban még tavaly december közepén született meg a politikai konszenzus a csomagról, majd egy hónap múlva terjesztették elő a jogalkotási javaslatot. Az Európai Parlament február 11-én hagyta jóvá, hogy az EU 90 milliárd eurós segélycsomagot nyújt Ukrajnának, ez valójában egy kedvezményes kondíciójú hitel. A parlament nagy többséggel szavazta meg a segítséget (a magyar pártok közül csak a DK bólintott rá, a Tisza, a Fidesz és a Mi Hazánk nem). A következő két évben az ukrán állam finanszírozásának komoly támasza lesz ez az összeg.
Mi van most a pénzzel? Még az Európai Tanácsnak is rá kell bólintani, ehhez pedig egyhangú döntés kell, és akkor a Bizottság tavasszal már utalhatná is a 90 milliárd első részét Kijevnek. A politikai konszenzus úgy született meg a csomaggal kapcsolatban, hogy még decemberben úgy állapodtak meg a Tanácsban, hogy abból Magyarország, Szlovákia és Csehország is kimarad.
Mi lesz most? A politikai megegyezés megszületett, Orbán Viktor tavaly vállalta, hogy mivel a csomagban Magyarország nem vesz részt, ezért nem fogja majd megakadályozni annak elfogadását. Csakhogy azóta megváltozott a helyzet: a magyar kormány – valószínűleg nem függetlenül a kormánypártok ukránellenesre hangolt kampányától – egyre súlyosabb konfliktust vállal Kijevvel.
Akkor most zsaroljuk Kijevet? A Ki zsarol kit? kérdés eleve érdekes (lásd lejjebb). Nem példa nélküli, hogy a Bizottság megkerüli Magyarországot fontos döntésekben, és végülis az Ukrajna mellett kiálló EU-s tagországok köthetnek kétoldalú megállapodásokat, amivel elejét veszik annak, hogy bárki zsarolásba kezdjen. Rövid távon lehet, hogy Orbán Viktor okoz egy kis fejfájást Brüsszelnek és Kijevnek, de eddig a többség megtalálta módját Ukrajna támogatásának. Hosszú távon ez nekünk nem jó hír, hiszen egyre jobban szorulunk ki az európai integrációból, az EU-s pénzek befagyasztása mellett egyre több – stratégiailag is fontos – döntésből hagyják ki a folyamatosan akadékoskodó magyar kormányt, amely így saját érveit sem tudja előadni a kellő súllyal.
Van olaj, csak nem orosz!
Akkor ki zsarol kit? Mivel a szomszédban négy éve dúl háború, csak az volt a kérdés, mikor záródik el hosszabb-rövidebb ideig a Barátság, a magyar kormány ugyanakkor nem készült fel erre a forgatókönyvre, miközben az EU kifejezetten megtámogatná az orosz energiáról való leválást.
Az ugyanakkor nem egyértelmű, hogy a Barátság leállása mennyire is fáj Magyarországnak, ahol a kormány már engedélyezte, hogy a Mol hozzáférjen a stratégiai olajkészletekhez.
A horvát JANAF vezetékhálózat-üzemeltető azonban pénteken barátilag azt közölte: Budapestnek erre nincs szüksége, miután a magyar olajvállalat, a Mol jelezte, hogy a Barátság leállása idején a JANAF-nak biztosítania kell az orosz tengeri olaj tranzitját.
„Jelenleg jelentős mennyiségű nem orosz eredetű nyersolaj érkezik a JANAF vezetéken keresztül a Mol-csoport számára, miközben további három, nem orosz olajat szállító tanker tart az omišalji terminál felé”
– közölte a JANAF.
A vállalat szerint nincs szükség a magyar tartalékok megcsapolására, mivel a szállítás a JANAF vezetéken keresztül folyamatosan és fennakadások nélkül zajlik a Mol finomítói felé.
Ezek alapján a Barátság leállása mégha komoly probléma is, de aligha lehet zsarolási potenciál Kijev számára. Nem segíti a tisztánlátást, hogy a magyar fél kommunikációjában mindent felülír a kampánylogika, a mostani helyzet ugyanakkor azt biztosan megmutatja, hogy
az energiaforrások területén több forrásra kellene támaszkodnia az országnak, mert nagyon gyorsan kerülhet kiszolgáltatott helyzetbe.
