Újabb szintre lépett a magyar-ukrán konfliktus, Szijjártó Péter pénteken délután beszélt arról, hogy Magyarország blokkolja azt az EU-s kifizetést. Most akkor ki zsarol kit?
Mi történt? Szijjártó Péter külügyminiszter péntek délután egy mátészalkai kampányeseményen beszélt arról, hogy az EU által Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelcsomag kifizetést Magyarország blokkolni fogja.
Miért? Magyarország és Szlovákia felé január 27-e óta nem érkezik orosz olaj az Ukrajna felől a két országba belépő Barátság kőolajvezetéken. Kijev szerint a vezetéket orosz támadás érte, az oroszok szisztematikusan és folyamatosan támadják az ukrán energetikai infrastruktúrát (ez a leghidegebb tél a háború 2022-es eszkalációja óta). Jelenleg nem egyértelmű, hogy az ukránok megjavították-e a vezetéket és ha igen, miért nem engedélyezik annak újraindulását.
Zsarolás és alku
Rossz-szomszédi viszony. Az ukrán fél a kritikus infrastruktúrát érő támadások miatt nagyon leterhelt, kevés a kapacitás, ugyanakkor mélyponton vannak a magyar-ukrán kapcsolatok és ez biztosan nem segít a helyzeten. Budapest már bejelentette, hogy nem fog finomított üzemanyagot, dízelt szállítani Ukrajnába a késlekedés miatt, ami inkább volt üzenetértékű, mint komoly gond Kijevnek. Aztán pénteken Szijjártó emelte a tétet.
Milyen pénzről van szó? Az Európai Tanácsban még tavaly december közepén született meg a politikai konszenzus a csomagról, majd egy hónap múlva terjesztették elő a jogalkotási javaslatot. Az Európai Parlament február 11-én hagyta jóvá, hogy az EU 90 milliárd eurós segélycsomagot nyújt Ukrajnának, ez valójában egy kedvezményes kondíciójú hitel. A parlament nagy többséggel szavazta meg a segítséget (a magyar pártok közül csak a DK bólintott rá, a Tisza, a Fidesz és a Mi Hazánk nem). A következő két évben az ukrán állam finanszírozásának komoly támasza lesz ez az összeg.
Mi van most a pénzzel? Még az Európai Tanácsnak is rá kell bólintani, ehhez pedig egyhangú döntés kell, és akkor a Bizottság tavasszal már utalhatná is a 90 milliárd első részét Kijevnek. A politikai konszenzus úgy született meg a csomaggal kapcsolatban, hogy még decemberben úgy állapodtak meg a Tanácsban, hogy abból Magyarország, Szlovákia és Csehország is kimarad.
Mi lesz most? A politikai megegyezés megszületett, Orbán Viktor tavaly vállalta, hogy mivel a csomagban Magyarország nem vesz részt, ezért nem fogja majd megakadályozni annak elfogadását. Csakhogy azóta megváltozott a helyzet: a magyar kormány – valószínűleg nem függetlenül a kormánypártok ukránellenesre hangolt kampányától – egyre súlyosabb konfliktust vállal Kijevvel.
Akkor most zsaroljuk Kijevet? A Ki zsarol kit? kérdés eleve érdekes (lásd lejjebb). Nem példa nélküli, hogy a Bizottság megkerüli Magyarországot fontos döntésekben, és végülis az Ukrajna mellett kiálló EU-s tagországok köthetnek kétoldalú megállapodásokat, amivel elejét veszik annak, hogy bárki zsarolásba kezdjen. Rövid távon lehet, hogy Orbán Viktor okoz egy kis fejfájást Brüsszelnek és Kijevnek, de eddig a többség megtalálta módját Ukrajna támogatásának. Hosszú távon ez nekünk nem jó hír, hiszen egyre jobban szorulunk ki az európai integrációból, az EU-s pénzek befagyasztása mellett egyre több – stratégiailag is fontos – döntésből hagyják ki a folyamatosan akadékoskodó magyar kormányt, amely így saját érveit sem tudja előadni a kellő súllyal.
Van olaj, csak nem orosz!
Akkor ki zsarol kit? Mivel a szomszédban négy éve dúl háború, csak az volt a kérdés, mikor záródik el hosszabb-rövidebb ideig a Barátság, a magyar kormány ugyanakkor nem készült fel erre a forgatókönyvre, miközben az EU kifejezetten megtámogatná az orosz energiáról való leválást.
Az ugyanakkor nem egyértelmű, hogy a Barátság leállása mennyire is fáj Magyarországnak, ahol a kormány már engedélyezte, hogy a Mol hozzáférjen a stratégiai olajkészletekhez.
A horvát JANAF vezetékhálózat-üzemeltető azonban pénteken barátilag azt közölte: Budapestnek erre nincs szüksége, miután a magyar olajvállalat, a Mol jelezte, hogy a Barátság leállása idején a JANAF-nak biztosítania kell az orosz tengeri olaj tranzitját.
„Jelenleg jelentős mennyiségű nem orosz eredetű nyersolaj érkezik a JANAF vezetéken keresztül a Mol-csoport számára, miközben további három, nem orosz olajat szállító tanker tart az omišalji terminál felé”
– közölte a JANAF.
A vállalat szerint nincs szükség a magyar tartalékok megcsapolására, mivel a szállítás a JANAF vezetéken keresztül folyamatosan és fennakadások nélkül zajlik a Mol finomítói felé.
Ezek alapján a Barátság leállása mégha komoly probléma is, de aligha lehet zsarolási potenciál Kijev számára. Nem segíti a tisztánlátást, hogy a magyar fél kommunikációjában mindent felülír a kampánylogika, a mostani helyzet ugyanakkor azt biztosan megmutatja, hogy
az energiaforrások területén több forrásra kellene támaszkodnia az országnak, mert nagyon gyorsan kerülhet kiszolgáltatott helyzetbe.
