A magyarok kiemelten sokat takarítanak meg, ezt az összeget azonban nem fialtatjuk kellően. Pedig aki nem figyel, annak az infláció meglepően gyorsan emészti fel a vagyonát. A Concorde Podcast legújabb adásában több praktikus tippet is megosztanak a szakértők.
A magyarok körében általában magas a megtakarítási hajlandóság, a szeretnek spórolni az emberek. A GDP-arányos megtakarításban jól is állunk, a pénzügyi vagyon terén azonban bőven van még tere a fejlődésnek – hangzott el a Concorde Podcast legújabb adásában, melynek Samu János vezérigazgató-helyettes, Horváth Szofi portfóliómenedzser és Jónap Richárd digitális tartalomért és stratégiáért felelős vezető voltak a vendégei.
Sokat takarítanak meg a magyarok, de nem elég jól forgatják a vagyont
Samu János hangsúlyozta, a devizahitel-válság sokak szemében egy kijózanító pillanat volt, hiszen míg az előtt rendre előfordultak negatív megtakarítás-állományok a lakosság körében, addigra mára ennek az ellenkezőjét látjuk. Ez azonban magában nem elég, a lakosság vagyona ugyanis többségében olyan eszközökben van lekötve, melyek alacsony hozamot generálnak csak számára, annak vásárlóereje így az inflációnak köszönhetően nagyot romlik az idő előrehaladtával.
„Egy akkora sokk, mint a devizahitelek, vagy mint az azt követő dotcom lufi sokakat a biztos vételek felé fordíthatott, hiszen mindennek fényében nem volt könnyű felvállalni ezt a kockázatot” – emelte ki Horváth Szofi.
Arról nem is beszélve, hogy voltak olyan időszakok is a tőzsdén, amikor több mint egy évtized alatt szinte semmilyen hozamot nem lehetett elérni még az amerikai részvénypiacon sem, így sokszor valóban nem is érte meg felvállalni a rizikót. Főleg, hogy a magyarok körében az ingatlan mint vétel egy kifejezetten vonzó célpont volt az elmúlt évtizedekben, a likvid tőkét így sok esetben ez vette fel a részvénypiaccal ellentétben.
A 2024-es adatok szerint a magyarok megtakarításállománya a GDP 6%-át teszi ki, ez régiós szinten is kiugró, hiszen a térségünk átlaga ezen a téren 3-4%, és az Európai Unióra jellemző rátának is közel kétszerese a magyar adat. Ezzel szemben a nettó pénzügyi vagyon itthon a GDP 113%-át teszi ki, míg az EU-s átlag 128%.
Samu János a magyarok pénzügyi vagyonának szerkezete kapcsán kiemelte, annak legnagyobb része készpénzben és alacsony hozamú bankbetétekben van lekötve, a közvetlen részvényállomány elenyésző, 1%-ról 3%-ra nőtt az elmúlt 12 évben. Ez még akkor is elképesztően alacsony szám marad, ha hozzávesszük a befektetési alapokon keresztül birtokolt részvényeket, így kapunk egy 5-6%-os számot.
Ezzel szemben Amerikában a lakossági vagyon negyede közvetlen részvényekben áll.
A szakértő szerint ebben a magánnyugdíjpénztárak beszántásának is hatalmas szerepe volt a kulturális örökségeken túl. Ennek pedig hatalmas negatív hatása van, többek közt a nyugdíjaskorban elérhető és felélhető vagyonra is: évtizedes távlatból nézve ugyanis a rosszabb éveket hatalmas mértékben kompenzálták a bőséges esztendők, így például a ’70-es évek tőzsdei gyengélkedését a 1980-2000 közti, majd az elmúlt másfél évtizedben látott ralik egyértelműen és nagy mértékben tudták kompenzálni.
A pénzügyi tudatosság sarokkövei
Horváth Szofi szerint a vagyonra leselkedő egyik legnagyobb kockázat egyértelműen az infláció, melynek romboló hatását sokkal korábban és sokkal alaposabban kellene tanítani, már az iskolában is. A tudatosság hiánya a magyarok bankbetét-túlsúlyos portfólióiban egyértelműen visszatükröződik, ennek hatását pedig könnyű szemléltetni: a harminc évvel ezelőtti egy forint ma fél forintot ér vásárlóerőt tekintve.
Ahhoz, hogy megőrizzük pénzünk reálértékét, olyan eszközöket kell felvenni a portfóliónkba, melyek megverik az inflációt. Harminc éves távlatban egy állampapírba tett forint például sikeresen megőrizte reálértékét a mai napig. A globális részvénypiacon viszont 2,5-szeres hozamot lehetett elérni ugyanezen időtávon.
Jónap Richárd hozzátette, a covidkorszak óta a forintot érte egy 50%-os kumulatív inflációs csapás, így aki nem figyelt a pénze fialtatására, könnyen pórul járhatott. Ennek jó színtere volt, és még jelenleg is az a hazai lakossági állampapírpiac is, melyen rendre inflációt felülmúló hozamokat érhetnek el a befektetők.
A tőzsdén most már vannak kockázatok
Az ugyan igaz, hogy hosszútávon eddig a részvénypiac mindig felfelé ment, az olyan magas értékeltségek mellett, mint amit jelenleg már látunk Amerikában, a történelmi tapasztalatok szerint már nem garantáltak a kiváló előremutató hozamok. Azaz a részvények már drágák, kérdés, mekkora még bennük a tér felfelé.
Samu János ennek kapcsán kiemelte, a magas értékeltségeket a jó vállalati eredmények mellett az alternatívák hiánya is okozhatja, a jelenlegi szintek mellett viszont már ritka a levegő, és a fák sem nőnek az égig.
Mindezt összegezve elképzelhető, hogy most egy pár gyengébb év jön a részvénypiacon, ezek a bukkanók azonban hosszútávon csak kisebb döccenéseknek tűnnek majd.
A szemle a Concorde és a Forbes együttműködéséből született.
Borítókép: Samu János vezérigazgató-helyettes, Horváth Szofi portfóliómenedzser és Jónap Richárd digitális tartalomért és stratégiáért felelős vezető / fotó: Concorde Podcast
