A mesterséges intelligencia új korszakot nyithat a világtörténelemben, azt viszont, hogy ez jó vagy rossz hír, egyelőre nehéz megmondani. A Concorde Podcast friss adásában geopolitikáról, kötvényhozamokról, a megakadó tech raliról és a nagy birodalmak bukásáról is szó esett.
Sokáig kellett kitartsanak azok, akik a japán kötvényhozamok emelkedésére tettek meg téteket az elmúlt években. A számításuk viszont hosszú távon végül is bejött, a szigetország hosszú kötvényeinek hozamai ugyanis történelmi magasságba kerültek az elmúlt napokban.
Ez a folyamat többek közt az amerikai hosszú hozamokat is erőteljesen tolja felfelé, ami egyébként pont ellentétes azzal, amit a tengerentúli döntéshozók látni szeretnének – emelte ki a Concorde Podcast legújabb adásában Jaksity György, a Concorde Értékpapír alapítója, az igazgatóság elnöke, Jónap Richárd digitális tartalomért és stratégiáért felelős vezető, és Móró Tamás vezető stratéga.
A kötvénypiac jelentőségét nem érdemes alábecsülni
A kötvénypiaci vételek kapcsán érdemes emlékezni, hogy egyetlen kormánynak sem érdeke, hogy reálhozamot biztosítson a befektetők részére, ebben pedig segítségükre van, hogy a devizák értéke az idő előrehaladtával brutális mértékben veszti el vásárlóerejét.
Jaksity szerint:
„Az elmúlt száz évben a dollár aranyban mérve például elvesztette vásárlóerejének 97 százalékát, de ez nem egy új keletű jelenség, ugyanezt megfigyelhettük a régi nagy birodalmak, akár a római, akár az athéni esetében is. A régi aranytartalmú pénzeket az ezüst váltotta, majd megszűnt a nemesfémtartalom, ez a folyamat pedig rendre előrejelezte a nagy birodalmak bukását is.”
„Amennyiben a jegybankok nem állnának készenlétben a kötvénypiacon, hogy finanszírozzák az államok egyre lendületesebb eladósodási tendenciáit, a piac magában biztos, hogy nem a jelenlegi szinteken hitelezné a kormányokat, hanem akár több száz bázisponttal feljebb” – tette hozzá Jaksity.
Segítség, de probléma is lehet a mesterséges intelligencia
A hét mesterlövész árfolyama az elmúlt hónapokban nem hozta azt a dinamikus emelkedést, amit korábban láttunk, és ezzel a piaci várakozásokat is egyértelműen alulmúlta. „A piac november óta nem igazán csinált semmit, a mesterlövészeket pedig egyesével leszedték a befektetők, egyedül az Alphabet teljesít még jelenleg is igazán jól a nagyok közül” – mondta Jaksity. A szakértők szerint mindez azt mutatja, hogy az elsővonalas MI-hírnökökben valamelyest csalódott a piac, a fókusz pedig így a másod- és harmadvonalas szereplőkre került át.
„Érdemes emlékezni arra a Bill Gates-idézetre, miszerint rövid távon túlértékeljük, hosszú távon pedig alulértékeljük a technológiai változások hatását, ez eddig az MI-kapcsán is teljes mértékben igaznak bizonyult.”
Móró Tamás hozzátette, hogy az őrületes MI-beruházások szinte végtelen mennyiségű pénzt emésztenek fel, a megtérülések viszont egyelőre még gyakorlatilag sehol nem látszanak, ezt pedig kérdéses, hogy a piac meddig nézi majd türelmesen. A Concorde vezető stratégája szerint a másik nagy kérdés az MI kapcsán, hogy tényleg hoz-e majd akkora termelékenységbeli ugrást, mint tette azt például az elektromosság elterjedése, vagy éppen az internet megjelenése a maga korában. „Szerintem lesz ilyen, és ebből legnagyobb mértékben a társadalom fog majd profitálni.”
Arról, hogy az MI mennyire alakítja majd át a munkaerőpiacot, sok a vita és a kérdés, de Jaksity szerint van két történelmi példa, amin keresztül ellentétes végkövetkeztetéssel, de meg lehet fogni a kérdést. Az első a mezőgazdasági technológiák fejlődése, melyek lehetővé tették, hogy míg korábban szinte mindenki a földeken dolgozott, mára ez a terület a globális népesség talán 1 százalékát, ha foglalkoztatja. Ott van viszont a gyártósor létrejöttének példája is, ami viszont pont azt eredményezte, hogy tömegek álltak be a gyárakba dolgozni, kielégítendő a hatalmas társadalmi igényt, így ebben a kérdésben nehéz kategorikusan állást foglalni.
A nemzeti alapjövedelem és annak különböző formái ennek okán minden bizonnyal egyre nagyobb mértékben megjelennek majd a közbeszédben, hiszen ha társadalmi feszültséget és egyenlőtlenséget szít a fejlődés, azt valahogy orvosolni kell majd.
Móró Tamás a munkaerőpiaci kilátások kapcsán kiemelte, az MI a nagyon komplex problémákat máig nem tudja kezelni, így a gyors alkalmazkodás és a másik emberrel való normális kommunikáció képessége minden bizonnyal felértékelődik majd a közeljövőben. Ezzel párhuzamosan a monoton, ismétlődő feladatokat az MI minden bizonnyal jóval előbb ki tudja majd váltani.
Ezek lehetnek 2026 legnagyobb kockázatai és lehetőségei a tőkepiacon
A Japánból eredő bizonytalanságról már a Concorde Podcast múlt heti adásában is sok szó esett, ezt a tényezőt továbbra is fontos dominóként látják a szakértők az idei év kilátásaira vonatkozóan. Fontos kérdőjelként látják ugyanakkor a geopolitikát is, Grönland és Irán helyzete különösen sokat nyomhat a latba, viszont ha ezek a történetek kedvezően alakulnak, akkor jó éve lehet az idén is a tőkepiacoknak.
A régiónk számára pedig természetesen az ukrajnai háború lezárása lenne mindenféleképpen egy kiemelten üdvözítő fejlemény.
A szemle a Concorde és a Forbes együttműködéséből született.
Borítókép: Jónap Richárd, digitális tartalomért és stratégiáért felelős vezető, Jaksity György, a Concorde alapítója, az igazgatóság elnöke, Móró Tamás vezető stratéga / fotó: Concorde Podcast
