A begyűrűző ingatlanválság és a gyenge belső fogyasztás ellenére sem ütöttek léket Kína gazdaságán az amerikai védővámok, helyette rekordösszegű kereskedelmi többletről számoltak be. Mi történt Kínában, hogy ennyire ellenállónak bizonyult a gazdaság?
1,2 billió dolláros dolláros kereskedelmi többletről számolnak be a hatóságok, vagyis Kína ennyivel többet exportált az importhoz képest. Mindez azért fontos, mert Trump éppen az Egyesült Államok kereskedelmi deficitjére hivatkozva indította el vámháborúját, büntetve azokat az országokat, amelyek sikeresen értékesítik termékeiket Amerikában, még súlyosabban büntetve az ország legszorosabb szövetségeseit és partnereit.
A kínai rekord kereskedelmi többlet rámutat, hogy az exportra épülő kínai gazdaságban mekkora potenciál van, és ahelyett, hogy megroppantak volna a rájuk helyezett amerikai nyomás és szankciók súlya alatt, növelni tudták a globális befolyásukat.
Az viszont bizonytalan, hogy a kínai gazdaság képes-e továbbra is ennyire magas fordulaton működni. Ne feledjük, a 2025-ös kereskedelmi többlet 20 százalékkal haladta meg az előző évit, vagyis valamennyi lassulásra számítani lehet, de azok a hajtóerők, amelyek Kínát a világ gyártási nagyhatalmává tették, nem mutatják a gyengülés jeleit.
Miért pattantak le az amerikai vámok?
A kínai ipar már bizonyította példás alkalmazkodóképességét, és 2025-ben is gyorsan reagált, az exportőrök az amerikai fogyasztóktól a dél-kelet-ázsiai, afrikai és latin-amerikai piacok felé fordultak. Míg az Egyesült Államok és Kína folyamatosan vetették ki egymásra a kölcsönös vámokat, a kínai ipar nemcsak új piacokon jelent meg, hanem egészen új területeken is meghatározó szereplővé vált, rekordidő alatt. Igaz, ezek nem a 2025-ös év fejleményei, de fontos előzményei annak, hogy a kereskedelmi háború nem ejtett sebet a kínai iparon. A zöld technológiákban – például az elektromos járművekben, akkumulátortechnológiában és napelemekben – megdöbbentően gyorsan megmutatták, mennyire erősek ezek nagyüzemi gyártásában.
Zomborácz Iván
És mivel Kína belső fogyasztása gyenge, a hiányzó hazai kereslet rákényszeríti a vállalatokat az éles nemzetközi versenyre, az életben maradás érdekében exportálniuk kell. Ez pedig egyes piacokon kedvező fogadtatásra talált, máshol viszont komoly feszültségeket okozott, utóbbi helyeken a kritikusok szerint az államilag támogatott kínai termékek tönkreteszik az adott piacot. Példáért nem is kell messzire mennünk, elég megnézni, hogyan tépázta meg a Temu a magyar kiskereskedelmet.
Amit Trump elért
Bár hosszú ideig az Egyesült Államok volt Kína legnagyobb exportpiaca, a vámok és a romló viszony miatt 2024-ben 19,5%-kal visszaesett Kína amerikai exportja. Ám ennek ellenére Kína exportteljesítménye felülmúlta a várakozásokat, és lehetőséget adott Pekingnek arra, hogy büszkén mutogathassa, hiába férnek nehezebben a világ leggazdagabb fogyasztóihoz, így is képesek nemcsak túlélni, hanem növekedni is.
A kialakult helyzet pedig rugalmatlanabbá teszi Kínát az Egyesült Államokkal szemben egy esetleges megegyezés során, és rontja Trump alkupozícióját az áprilisra tervezett kínai látogatásán.
Közben egyre nehezebb Washington számára, hogy a stratégiai ellátási láncait leválassza Kínáról. Ennek egyik oka a kínai termékek javuló versenyképessége, ezek ugyanis csökkentik más országok termelését. A Trump adminisztráció egyik fontos célja, hogy minél több gyártási folyamatot vigyenek vissza az Egyesült Államokba vagy megbízható partnerekhez, ám ha egyre több gazdaság válik Kínától függővé, Washingtonnak kevesebb lehetősége marad saját függőségének csökkentésére. A szakértők Németország, Franciaország, Japán és Dél-Korea példáját szokták ilyenkor felhozni, ahol Kína további térnyerése még nehezebbé tenné a kínai alkatrészektől mentes ellátási láncok kialakítását. Éppen ezért egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy a következő tíz évben az Egyesült Államoknak engedményeket kell tennie Kína felé.
Mit várhatunk a jövőben?
Jelenleg az Egyesült Államok 20 százalékos vámmal sújtja a kínai termékeket, ami alacsonynak mondható, hiszen tavaly három számjegyű vámok is röpködtek a vámháború leghevesebb időszakában. A pillanatnyi helyzet viszont gyorsan változhat, hiszen Trump a héten bejelentette, hogy azok az országok, amelyek Iránnal üzletelnek, új, 25 százalékos vámmal fognak szembesülni. Ez pedig jelentős terheket róhat Kínára, amely egyébként kulcsfontosságú mentőövet dobhatnak Teherán számára.
Más országok vs. Kína
Trump politikája miatt Amerika számos szövetségese sodródott közelebb Kínához, például olyan országok is, akiket éppen a Kína-elleneség kötött össze a Nyugattal. Ilyen például India és Vietnam, de az Európai Unió is elmozdult Kína felé, például a hét elején olyan terv született, ami az eddigi vámok leváltását célozza a kínai gyártású elektromos autók esetében.
Amerika azzal, hogy számos korábbi partnerét magára hagyta, a kisebb vagy éppen fejlődő országok kiszolgáltatottabbak lettek Kínának, és automatikusan óvatosabban kritizálják a kínai döntéseket, még akkor is, ha a saját feldolgozóiparuk védelméről van szó. Ezek az országok ugyanis nem engedhetik meg maguknak, hogy miközben az Egyesült Államokba való exporttal gondjuk van, a Kínából érkező importtal is problémákat húzzanak magukra. Kína pedig már megtanulta, hogyan tudja a gazdasági erejét fegyverként használni, erre kiváló példa a ritkaföldfémek exportkorlátozása, amellyel egészen addig sakkban tudnak tartani bárkit, míg ki nem épülnek az alternatív források. És amíg ezek nem születnek meg, rendkívül nehéz lesz Kína ellen sikeres kereskedelmi háborút indítani.
Mindezek ellenére vannak ellenállók, akik jelentős akadályokat gördítenek a kínai export elé, ilyen például Kanada és Mexikó. Az előbbi gyakorlatilag kizárta a piacáról a kínai elektromos járműveket, az utóbbi pedig átfogó új vámokat hagyott jóvá, többek között a kínai importtal szemben.
A rendíthetetlen Kína mítosza
Kína igyekszik sziklaszilárdan előre haladó, erős nagyhatalomnak tűnni, és tudatosan építik a megingathatatlan gazdasági hatalom képét. Jelenleg is azt kommunikálják, hogy a nyugati világ kettős mércét használ velük szemben, és a globális piacot nem olcsó termékekkel és az ipari túlkapacitás kiszórásával árasztják el. A kereskedelmi többletet a globalizációba való mély beágyazottságként állítják be és az ellenállóság jelének tekintik, ám minden ilyen kijelentést azért érdekes bizonyos fenntartásokkal kezelni.
A kínai ingatlanválság jelei: üresen álló toronyházak végtelen sora a kínai városok szélén
Az exportfüggő gazdasági modell másik oldalán ugyanis a tartósan gyenge belső fogyasztás áll, vagyis nem csak a világ függ Kínától, hanem Kína is nagyon mélyen függ a világgazdaságtól. A túlzottan magas kereskedelmi többlet jelzi, hogy a gazdasági növekedés a külső keresleten múlik, vagyis ha nem sikerül fenntartani az exportot, a belföldi gazdaság nem lesz képes megtámasztani a gazdaságot.
Kína belső gazdasága pedig ingatag lábakon áll, a kipukkant ingatlanlufi, a befektetési lehetőségek hiánya, a bankrendszer elképesztő hitelállománya, a piramisjáték-szerű körbefinanszírozás, a korrupció (amely a közhiedelemmel ellenben egyáltalán nem lett felszámolva), a demográfiai problémák és a rendkívüli társadalmi egyenlőtlenségek mind-mind egy potenciális válság lehetőségét hordozzák.
Források: BBC, CNN, Reuters és Bloomberg
