Egyelőre világszerte alig van konkurenciája annak a magyar alkalmazásnak, amivel az orvosok megszabadulhatnak bizonyos adminisztratív terhektől. A MedAssist ambuláns lapot generál a vizsgálaton elhangzottakból – jogi okokból egyelőre inkább csak külföldön és a magánegészségügyben.
Egy gasztroenterológiai vizsgálattal indult. Az IT-cégeknél edződött Zsebők Dávid elégedetten távozott a rendelőből, de nem értette, hogy a húszperces ellátásból miért kellett nyolc–tíz percnek azzal eltelnie, hogy a szakorvos gépel. Néhány évvel később egy állásinterjúra már a MedAssist ötletével jelentkezett. Emlékei szerint ugyan nem volt tökéletesen kidolgozva, de a gondolatmenet és a technikai megoldások már készen álltak a fejében.
„Na, ott nem vettek fel, ezen pedig annyira felhúztam magam, hogy eldöntöttem, megcsinálom én.”
Az elhatározástól fél év sem kellett a dobozolt termékig: a MedAssist nevű számítógépes alkalmazás kész, de szerkeszthető ambuláns lapot generál az orvos és a páciens beszélgetéséből. Az, hogy a fejlesztés mindössze három hónap alatt eljutott az első sor kódtól a stabil, tesztelt termékig, Berényi Imre informatikai tudásának köszönhető.
Ő már 2005-ben mesterséges intelligenciára épülő megoldásokon dolgozott, 2020-ban automatikus szövegfelismeréssel és adatkinyeréssel működő dokumentumkezelő rendszerük volt, miközben párhuzamosan képfelismerő algoritmusokat fejlesztettek mezőgazdasági és ipari felhasználásra. A MedAssistban használt, hangból szöveget gyártó megoldás is készen volt már – Digitális Titkárnőnek hívták –, így lényegében legózás zajlott, a 2005 óta elkészített építőkockákat kellett megfelelően egymásra építeni.
Zsebők Dávid saját tapasztalatából merítette a MedAssist ötletét. Fotó: Ránki Dániel/Forbes
Reggel látta a tévében, hogy mi a probléma, három óra múlva már születőben volt a megoldás
Az indulásra Berényi informatikus tisztán emlékszik. Kora reggel a Euronewst nézte, a műsor arról, hogy az orvosok a gyógyítás helyett adminisztrációval töltik az idejüket, majd három órával később Dáviddal kávézott, aki erre a problémára ajánlott megoldást. Ott helyben megállapodtak, és lefektették az alapokat: a Berényi-Soft lefejleszti és mögé teszi az infrastruktúrát, Dávid pedig a projekt arca lesz, és viszi a salest.
Berényi szerint ma már MI nélkül lehetetlen bármit eladni, viszont rendkívül
fontos, hogy a mögötte lévő technológia saját kézben legyen, ugyanis életveszélyes játék külföldi tulajdonban levő programra építeni egy cég működését.
Olyan szektorokban, mint a gyártás, a bank vagy az egészségügy az adatok nem kerülhetnek ki az ügyféltől, ezért netkábel nélkül is működő megoldásokra van szükség.
„Az egészségügy a mesterséges intelligencia használata szempontjából kritikus terület, hatalmasak a lehetőségek, viszont lassan halad az átállás, az orvosok nehezen találják a helyüket a kialakuló új helyzetben, és az orvosi egyetemek is nagyon lassan kezdték meg az ehhez szükséges tudás oktatását” – mondja Meskó Bertalan orvosi jövőkutató. Szerinte az MI megjelenése az orvoslásban lassú, alapvetően kulturális változás, a résztvevőknek még szokniuk kell.
Ebből a szempontból a magyar egészségügy sem más. Meskó szerint az orvoslás egyik legnagyobb problémája a személyzetet nyomás alatt tartó adminisztratív teher. Így az ezt kiváltani tudó, úgynevezett AI scribe-okat fejlesztő cégeknek adva van a piaci rés, de hiába tudná a technológia valóban megkönnyíteni az orvosok munkáját, és hiába áll készen maga a fejlesztés, amíg
a magyar állami egészségügybe való beillesztése jogi, etikai és technológiai akadályokba ütközik.
Nem véletlen, hogy a MedAssist első fizető ügyfelei közel-keletiek, Szaúd-Arábiában már három klinika több mint húsz orvosa használja, ott sokkal nyitottabbak és befogadóbbak az új technológiákkal. Így történt, hogy a magyar és az angol után az arab lett a harmadik nyelv, amire a MedAssistot feltanították.
Nem az asszisztenseket váltja ki
Dávid fontosnak tartja, hogy a MedAssist nem az asszisztensek kiváltására való, rájuk továbbra is szükség lesz, hiszen a munkájuk sokkal több annál, hogy orvosírnokot játszanak. Számtalan olyan feladatuk van, amit a mesterséges intelligencia nem fog tudni kiváltani: a terep előkészítése, a beteg fogadása, esetleg más adminisztratív feladatok, ahol emberi döntésekre van szükség.
„Egyébként azt hallom a magánegészségügyi klinikáktól, hogy nagyon nehezen tudnak jó asszisztenseket találni” – mondja Dávid.
A magyar piacon a MedAssist – nem kis részben az állami egészségügy korábban említett sajátosságai miatt – teljesen a magánegészségügyre fókuszál, ahol sok orvos asszisztens nélkül dolgozik, és minden perc, amit a számítógépbe pötyögéssel töltenek, egyszerűen kiesett idő.
Mivel a magánellátásban mindenki érdekelt a hatékonyabb munkavégzésben, Dávid szerint a MedAssistra sem költségként, hanem befektetésként fognak tekinteni. A számításai szerint ha páciensenként öt–tíz percet képes spórolni a programjuk, és ha havi szinten két-három ügyféllel többet el tudnak látni, már nullszaldón van az adott orvos.
Elképzelésük szerint ezzel a technológiával az ellátás minősége is javul, elvégre ha a páciens súlyos pénzeket fizet ki, akkor nem csak a megfelelő ellátást várja el, hanem a minőségi időt is. Ha az orvos a vizsgálat alatt nem kényszerül a monitor bámulására, az emberibbé teszi az ellátást.
Berényi és Zsebők szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy az MI valaha is kiválthatja az orvosokat. „Baromi veszélyes, ha mindenféle feltanított elemek alapján egy algoritmus mondja meg, hogy a páciensnek mi baja – mondja Dávid. – Az orvosi szakma alapja az ember-ember kapcsolat, és nem látom, hogy húsz–harminc év tanulás és tapasztalat kiváltható lenne mesterséges intelligenciával.”
Ha az orvos a vizsgálat alatt nem kényszerül a monitor bámulására, az emberibbé teszi az ellátást – ebben segít a MedAssist. Fotó: Ránki Dániel/Forbes
Meskó Bertalan annyiban árnyalja a képet, hogy az orvoslásban leginkább a repetitív és az adatalapú feladatoknál merül fel az MI használata. Ezért például a radiológiában engedték a piacra a legtöbb MI-alapú orvosi eszközt, de a kardiológiában, az onkológiában, a szemészetben és a bőrgyógyászatban is jól használhatók. Az adminisztráció a legkönnyebben kiváltható terület, aztán jönnek a képelemző megoldások, míg a minél több emberi interakciót és kreativitást követelő területek válthatók ki legnehezebben MI-vel.
Bár a piaci rés tág, Dávidék egyelőre kevés konkurenciát látnak. Amerikában van pár hasonló terméket kínáló cég, de Európában egyetlen hasonló megoldásban utazó francia startupról tudnak. Dávidék meglátása szerint azért szűk még a piac, mert az MI csak a nagyon közeli múltban jutott el arra a pontra, hogy megbízhatóan és nagyon kicsi hibaaránnyal dolgozzon.
