Elsősorban, mert még mindig a 2021-es árakhoz viszonyítunk.
Mi történt? Bár nagyot csökkent az infláció idén, még mindig szörnyölködünk a boltban az árak láttán, a G7 szerint elsősorban azért, mert még mindig a 2021-es árakhoz viszonyítunk. A 2022-es és 2023-as inflációs hullám hatása az árak megítélésére nagyon lassan múlik: bár az infláció 4 százalék alatt van, az emberek még mindig úgy érzik, mintha 20 százalék felett lenne.
Miért van ez? Elsősorban az élelmiszer-infláció, ugyanis minél alacsonyabb az emberek jövedelme, annál nagyobb arányát költik annak élelmiszerre. „Ha pedig az élelmiszer jobban drágul más termékekhez képest, akkor az érzékelt infláció is magasabb lesz.” – emeli ki a G7.
Nem a reálértéket nézik az emberek. Ahogyan az is számít, hogy az emberek árérzetét jobban meghatározza az árak konkrét, nominális nagysága, mint az, hogyan változik az árak értéke, tehát mekkora az infláció: igazságtalannak érzünk egy 7 százalékos reálbércsökkenést 0 százalékos infláció mellett, de elfogadhatónak tartunk egy 5 százalékos emelést 12 százalékos inflációval. Holott, a kettő ugyanazzal jár a pénztárcánkra nézve.
