Szoros a kapcsolat a Nobel-díj és a Neumann-díj között. Akit a Rajk Szakkollégium hallgatói érdemesnek találnak az utóbbi elismerésre, az jó eséllyel pályázhat a svéd akadémia díjára is.
Ismert professzorok, kutatók, közgazdászok indulnak Budapestre minden évben, ha meghívót kapnak a Rajk Szakkollégiumtól. Az intézmény hallgatói immár 30 éve ítélik oda a Neumann Jánosról elnevezett elismerést azoknak a kutatóknak, akik munkásságuk révén kiemelkedőt alkottak az egzakt társadalomtudományok területén. A díj különlegessége, hogy arról a szakkollégium hallgatói, demokratikus keretek között döntenek. A nevezettek névsorát is a diákok állítják össze, majd egy-egy szavazatukkal kiválasztják azt, akit az adott évben legérdemesebbnek találnak az elismerésre.
A Neumann-díj és a Rajk Szakkollégium az elmúlt három évtizedben jelentős ismertséget szerzett a tudományos körökben. Ma már nem is kérdés, hogy a világ legszínvonalasabb egyetemeinek kutatói hazánkba látogatnak, ha meghívót kapnak a magyar diákoktól. A hallgatók elismerésének súlya van, amit az is igazol, hogy a Neumann-díjasok között 11 Nobel-díjast is találunk, ráadásul közülük heten előbb nyerték el a Rajkos diákok elismerését, mint a svéd akadémiáét. A rajkos diákoknak jó szeme van.
Csak néhány példa. Richard Thaler amerikai közgazdász, a Chicagói Egyetem professzora ugyanabban az évben, 2017-ben nyerte el a Neumann-díjat és a közgazdasági Nobel-díjat. Esther Duflo, francia-amerikai közgazdász, az MIT professzora 2013-ban vehette át a Neumann-díjat, majd később, 2019-ben a közgazdaságtani Nobel-díj legfiatalabb nyertese lett. 2025-ben a kollégiumi hallgatók Edward Glaesert díjazták, aki a Harvard Egyetem professzora és a városok gazdasági szerepének fontos kutatója.
