Mi lesz a forinttal a következő két évben és hogyan alakulnak az árak? Mikor csökkentheti a kamatot az MNB? Árokszállási Zoltánnal, az MBH elemzőjét kérdeztük, miután a bank bemutatta friss makrogazdasági kitekintőjét.
Megvetheti a lábát a forint a következő években a 380-390-es sávban – erről az MBH Bank szakértői beszéltek a bank szerdai sajtóreggelijén. Az MBH Elemzési Centrum igazgatója, Árokszállási Zoltán és csapata az idei év végére 380 forintos euróárfolyamot vár. Jövő év végén nagyjából 390 forintot érhet egy euró, 2027-es évet pedig körülbelül 385 forint körül lehet az árfolyam az elemzők szerint.
A bank makrogazdasági kitekintője szerint a forint erejét a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szigorú monetáris politikája támogatja. Hozzátették, hogy ettől függetlenül már belátható távolságon belül van a kamatvágás, de a jegybank monetáris tanácsa ezt addig biztosan nem lépi meg, ameddig az infláció nem ragad tartósan a toleranciasávon belül.
A fogyasztói árak növekedésének üteme hosszú idő után először csökkent 4 százalék alá. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint 2025 novemberében 3,8 százalék volt az infláció.
A pénzromlással kapcsolatos várakozások alapján az MBH Bank 2026 közepére jósolja az MNB alapkamat csökkentését.
Mikor jöhet a kamatvágás?
MBH Bank
Árokszállási Zoltán szerint az infláció a jövő év elején tartósan alacsony marad. Februárban akár 2,5 százalékig is zsugorodhat a drágulás üteme. Ennek ellenére a jegybank nem kapkodhatja el a kamatvágást, mivel a jövő évi első negyedév számait torzítani fogja a választás előtti kormányzati gazdaságélénkítés, ami felpörgetheti a fogyasztást. Ráadásul
a jelenlegi várakozások számolnak az árrésstopokkal is, melyek kivezetése is megtörténhet a jövő év első felében, ami rövid távon pörgetheti az inflációt.
Ezeket a szempontokat figyelembe véve lehet arról beszélni, hogy a turbulens időszak csendesedését követően kell majd az inflációt megvizsgálni. Amennyiben 2026 közepén azt látja a jegybank, hogy a fogyasztói árak emelkedésének üteme meg tudott ragadni a toleranciasávban, akkor következhet az irányadó ráta csökkentése.
Pénzügyi védőpajzs nélkül merre mozdul a forint?
Az MBH Bank sajtóreggelije után Árokszállási Zoltán, az Elemzési Centrum igazgatója válaszolt a Forbes.hu kérdéseire. Az elemzőt a pénzügyi védőpajzsról, pontosan annak hiányáról, és a forintra leselkedő egyéb kockázatokról kérdeztük.
Forbes.hu: A várakozásaik szerint a forint képes lesz megtartani a jelenlegi erejét és a következő 2 évben a 380-390-es sávon belül mozog majd az euróval szemben. A forint erejét a szigorú monetáris politika mellett az amerikai kamatpolitikával magyarázták, illetve az elemzésben kitértek a Fehér Házzal kötött megegyezésre is. A friss hírek szerint Donald Trump cáfolta, hogy ígéretet tett volna pénzügyi védőpajzs biztosítására Magyarországnak. Ezek a hírek gyengíthetik a forintot?
Árokszállási Zoltán: Nagy mértékben nem. A forint erejét a Magyar Nemzeti Bank kamatpolitikája adja, ebben nem látunk változást. A pénzügyi védőpajzs egy érdekes kérdés. Amikor november elején bejelentették, akkor írtunk is róla, hogy ennek pozitív hatása lehet a forintra. Akkor szerintünk volt is, de azt is láthattuk, hogy konkrétumokról nem esett szó.
Ezt követően sokáig nem érkeztek hírek a témáról, nem jelöltek ki egy dátumot, amikor leülnek a Fed képviselőivel tárgyalni. Az, hogy nem érkeztek újabb hírek már önmagában csökkentette a kezdeti optimizmus pozitív hatását. Közben viszont a forint a nagy kamatkülönbözet miatt nem gyengült.
Most megtörtént ez a bejelentés (Donald Trump bejelentése), ami ha megmozdítja a forintot, akkor az a gyengülés irányába történik, de nem számottevő mértékben.
Ez a bejelentés azért önmagában a forintot agyoncsapni nem fogja.
Milyen kockázatokra kell a forint szempontjából odafigyelni?
Az MNB szigorú kamatpolitikája miatt a külföldi befektetők eléggé odaálltak a forint mellé. Az álmoskönyvek szerint, hogyha valami nagyon túlpozícionált egy piaccal és történik egy ezzel ellentétes elmozdulás, akkor az gyors, rendkívüli mozgást tud kiváltani.
Tehát a jegybanknak figyelnie kell arra, amikor az infláció már lehetőséget ad a kamatcsökkentésre, akkor nagyon óvatosan kell kommunikálnia, hogy a külföldi befektetők ne hátráljanak ki a forint mögül. Az gyors forintgyengülést okozna.
A jegybanknak nagyon oda kell figyelnie a következő negyedévben, de én azt gondolom, hogy ez menni fog.
Leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy a legnagyobb kockázat, hogy a kamatvágási ciklussal a forint elveszíti a jelenlegi kamatelőnyét?
A legnagyobb kockázatnak nem biztos, hogy ezt mondanám, ez pusztán egy olyan helyzet, amire az MNB-nek figyelnie kell.
Nyilván fel lehet vetni, hogy mi történik, ha a gazdasági növekedés nem alakul olyan jól, vagy az export továbbra is csökken a gyenge felvevőpiacok miatt. Ha a német gazdasági fordulat egyáltalán nem következik be, annak negatív forintpiaci hatása lehet. Azt gondolom, hogy arra a szintre, ahol egy évvel ezelőtt voltunk, bőven 400 forintos árfolyam felé nem engedi elszállni a fizetőeszközünket az MNB. Olyan nagy sérülékenységet a rendszerben, ami ilyesmit okozhatna nem igazán látok.
Esetleg a költségvetési hiánnyal kapcsolatban merülhetnek fel ilyen kockázatok, de én nem gondolom, hogy itt a kormány a lovak közé dobná a gyeplőt.
A legfontosabb, amikor elkezdődik a jelenlegi magas kamatrezsim lazítása, azt ügyesen kell menedzselni, hogy a jelentős, nettó belföldi pozícióban lévő külföldi befektetőket ne ijesszük el.
