A brazil balett táncos feladta karrierjét, hogy egy amerikai top egyetemre menjen megvalósítani az álmait. Luana Lopes Lara a Polymarketet is beelőzve lett milliárdos.
Luana Lopes Lara a neves Massachusetts Institute of Technology-n (MIT) szerzett számítástechnika diplomát (az egyetem lapja már magyarul is elérhető). Az egyetem nyári gyakorlatait a Bridgewater Associates-nél, a legendás Ray Dalio alatt és a szintén a világelitbe tartozó befektetési cégnél, a Citadel-nél Ken Griffin mellett töltötte, és mindössze hat év alatt felépített egy 11 milliárd dollárt érő startupot.
A brazil származású vállalkozó mégis a középiskolát tartja élete „legintenzívebb időszakának”. A brazíliai Escola do Teatro Bolshoi no Brasil balettiskolában a tanárai égő cigarettát tartottak a combja alá, miközben a lábát a füle mellé emelte – így tesztelték, meddig bírja anélkül, hogy megégetné magát. A versengés durva volt: a táncosok egymás cipőjébe üvegszilánkokat rejtettek, ő pedig reggel 7-től délig tanult, majd délután 1-től este 9-ig balettozott.
De Luana mindig nagyobb célokat tűzött ki: arról álmodott, hogy ő lesz a következő Steve Jobs. Matematikatanár édesanyja és villamosmérnök édesapja inspirációjára éjszakákba nyúlóan készült tanulmányi versenyekre, aranyérmet nyert a brazil csillagászati olimpián és bronzot a Santa Catarina-i matematikai olimpián. A középiskola befejezése után kilenc hónapig Ausztriában, Salzburgban balettozott profi társulatban, mielőtt feladta a balettkarriert és az MIT-re ment, hogy Amerikában valósítsa meg az álmait.
Lopes Lara egy szezonon át profi balerinaként táncolt a Salzburgban a Landestheater-ben, itt a „Hattyúk tava” előadásában.
Előzték a Polymarketet
Most, 29 évesen, Lopes Lara lett a világ legfiatalabb, saját erejéből lett női milliárdosa, letaszítva a trónról a 31 éves Lucy Guót, a Scale AI társalapítóját, aki idén áprilisban vette át a címet Taylor Swifttől. Ő és alapítótársa, a szintén 29 éves Tarek Mansour egyaránt milliárdos lett, miután a predikciós piacokat működtető cégük, a Kalshi 1 milliárd dollárt vont be 11 milliárdos értékelés mellett. A kört a Paradigm vezette, olyan neves befektetőkkel, mint a Sequoia Capital, az Andreessen Horowitz és a Y Combinator.
A cég, amely lehetővé teszi, hogy felhasználók a jövő eseményeire (választásokra, sporteseményekre, popkulturális történésekre) „fogadjanak”, októberben még 5 milliárd dollárt ért (hozzávetőleg ennyi Mészáros Lőrinc vagyona), júniusban pedig csupán „2 milliárdot”. A Kalshi értékelése tehát fél év alatt ötszöröződött. A két alapító egyenként nagyjából 12%-ot birtokol, vagyonuk így 1,3 milliárd dollár körül van a Forbes becslése szerint. Ez azért azt is mutatja, hogy a bevont tőkéhez képest alaposan kihígultak, vagyis a befektetők is látják a magas kockázatokat.
„Egy teljesen új eszközosztályt, egy új pénzügyi terméket hozunk létre” – mondta korábban Mansour.
„Mi legalizáltuk, keretrendszert építettünk hozzá és megteremtettük az iparágat.”
A Kalshi az utóbbi hónapokban robbanásszerűen nőtt: július óta a kereskedési volumen nyolcszorosára, novemberben 5,8 milliárd dollárra ugrott. Fő riválisuk, a blokkláncalapú Polymarket értékelése közben 9 milliárdra nőtt, kereskedési volumene pedig háromszorosára, 4,3 milliárdra.
Tőzsdét alapítani nem könnyű
Lara és Mansour az MIT-n találkoztak, mindketten számítástechnikát tanultak. Mansour, aki végigélte a 2007-es libanoni konfliktust, úgy emlékszik, Luana mindig az első sorban ült az órákon. 2018 nyarán mindketten a Five Rings Capital-nél kaptak gyakornoki helyet New Yorkban – hazafelé sétálva született meg a predikciós piac ötlete.
Fotó: Kalshi
Lopes Lara és Tarek Mansour, a Kalshi alapítói.
A felismerés egyszerű volt: a traderek rendszeresen áraznak be külső eseményeket – választási eredményeket, időjárási kockázatokat, várható gazdasági mutatókat – saját portfóliójukba. Miért ne lehetne közvetlenül az események valószínűségére kereskedési rendszert építeni?