Gyorsuló ütemben áramlik külföldre a magyar pénz, mégsincs tömeges pénzmenekítés. Mutatjuk a részleteket.
Mi történt? Magyarországon az MNB adatai szerint a külföldre vitt vagyon felfutása ellenére a háztartások pénzügyi vagyonának még mindig mindössze 10-11 százaléka van külföldi befektetésben, ezen belül, ami bizonyosan látszik, az a külföldi betétállomány: ami a teljes pénzügyi vagyon 1,91 százalékát teszi ki – ez az érték 1,54 százalék volt 2020-ban, tehát itt sem látszik kiugró bővülés, írta a Blochamps Capital Forbes.hu-nak is eljuttatott pénteki közleményében. (Karagich Istvánnal, a Blochamps Kft., a magyarországi privátbanki piac legnagyobb független tanácsadó cégének ügyvezetőjével készült interjúnk itt olvasható.)
Miért fontos ez? A külföldi megtakarítási állomány háromszorosára nőtt öt év alatt, ám a 7415 milliárdos összeg tízéves távon alig több, mint négyszeresére emelkedett. Ez ugyan több, mint 5000 milliárd forintos emelkedés 10 év alatt, de ugyanebben a periódusban a lakosság bruttó pénzügyi vagyona 73.000 milliárd forinttal nőt, hangsúlyozza a Blochamps. Az MNB statisztikák szerint a lakosság összes külföldi eszköze viszont ingatlanállomány értékkel együtt 2025 második negyedévében 11.820 milliárd forint volt, ami az összes pénzügyi eszköz valamivel több, mint 10 százaléka, ugyanúgy mint az első negyedév végén. A korábbi években a külföldi arány megugrása mögötti okok sokrétűek, akár az árfolyamok elmozdulása, de a revíziók során a külföldi eszközök teljesebb körű megjelenítése is okozhatja. Az elmúlt 10-15 év legutóbbi 5 évében látott hirtelen gyorsulását tehát nem lehet az azonos időben jelentkező vagyonkoncentráció-gyorsulástól függetlenül kezelni: miután a Blochamps számos tanulmányában előre jelezte, hogy a vagyon bővülése döntően a vagyonosok felső 1–2 százalékában gyorsul, ezért egyértelműen állítható, hogy a külföldi eszközvásárlások mozgatórugója is döntően ez a szűk kör.
A magyar lakosság 80–90%-ának viszont nincs olyan nagyságú megtakarítása, aminél a külföldi megtakarítás reális alternatíva – így azt nem is tudják külföldre vinni.
Mi következik ebből? A vizsgált 5 évben a háztartások teljes bruttó pénzügyi vagyona 68 ezer milliárdról 116 ezer milliárdra emelkedett – azaz az alacsony bázis miatt a növekedés mértéke valóban jelentős a külföldi megtakarításoknál, de a vagyon döntő része továbbra is tisztán magyarországi befektetésekben manifesztálódik. Ami ismét azt bizonyítja, hogy a külföldi eszközök növekedése nem szakít ki új társadalmi csoportokat, hanem ugyanazt a szűk réteget takarja, amelynek vagyona eleve dinamikusan bővül.
