A választások előtti költekezés és a bevételkiesések miatt a következő kormány – bárki is alakítja – minden bizonnyal megszorításokra kényszerül.
Mi történt? Bár a kormány tagadja a választási osztogatást és a megszorításokat, a költségvetési adatok mást mutatnak: a jövő évre tervezett hiány jóval magasabb a korábbinál, a bankadó duplázása és az extra hitelfelvétel pedig csak részben fedezi a friss kiadásokat, írja a HVG.
Szétosztott pénzek. A vállalkozásoknak ígért 80–90 milliárd forintos könnyítés, a 14. havi nyugdíj újabb részlete és az Otthon Start lakáshitel kamattámogatása önmagukban százmilliárdos terhet rónak a büdzsére. A kormány optimista 3,1 százalékos növekedési várakozásával szemben az elemzők jóval lassabb ütemet látnak, így a hiánycél tartása egyre valószínűtlenebb.
Üres zsebet hoz a jövő. A következő kormányra szinte biztosan költségvetési kiigazítás vár, ami a kiadások csökkentését vagy a bevételek növelését – vagy mindkettőt – jelenti. A Fidesz eddigi gyakorlata alapján ez leginkább új vagy megemelt különadókat, illetve olyan „láthatatlan” terhek növelését hozhatja, amelyek a lakosság számára kevésbé feltűnőek. Már most is jelentős a szektoriális sarcok súlya: a 2026-os költségvetés több mint 2 ezermilliárd forint bevétellel számol ezekből.
Ahonnan eddig szivattyúzták a pénzt. A bankok, a kiskereskedelem és az energiacégek különösen kitettek a további adóemeléseknek, bár több szektorban már alig van mozgástér. A kormány ugyan sávhatárok emelésével könnyítene a kisebb boltokon, de a nagy láncok további terhelése nehezen fenntartható. Emellett visszatérhetnek korábban kivezetett adók – például a közműadó vagy a bányajáradék magasabb kulcsa –, amelyek egyenként is tízmilliárdos bevételeket hozhatnak.
A lakosság sem tudja megúszni. A közvetett, lakosságot kevésbé látványosan érintő elvonások is erősödhetnek. A tranzakciós illeték, a jövedéki adók vagy más rejtett közterhek növelésével könnyen foltozhatók a hiányok. Bár az üzemanyagok jövedéki adójának emelését fél évvel elhalasztják, ez inkább átmeneti könnyítés, miközben több más tétel már 2026 elején automatikusan drágul. A gazdaság lassulása és a korábbi beavatkozások torzító hatása miatt azonban egyre kérdésesebb, mennyire bírja még a rendszer az újabb terheket.
