Nemcsak a nagyobb léptékű állami építési megbízások kerülnek rendre a NER-hez kapcsolódó vállalkozáshoz, már a bányászatban is látványos a jelenség.
Mi történt? Az út- és vasútépítések alapanyagát biztosító homok, agyagos törmelék és kőzetliszt bányászatára kapott engedélyeknél is látványos a NER-bennfentesség – írja a G7. A lap a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) bányászati adatbázisát vette alapul. Itt számon tartják, hogy melyek azok a célkitermelési helyek, amelyeket a sztrádatörvény értelmében használnak a kivitelezők.
Mi látszik? Az, hogy 2012-2014 között hogyan pörgött fel a NER-es építőipari cégek teljesítménye, ekkoriban még a Közgépnek köszönhetően. A 2010 előtt domináns külföldi szereplőknek még pár éve is jelentős kitermelési tevékenységük volt, 2021 után azonban ez szinte teljesen eltűnt. Mára egyeduralkodók lettek a kormányközeli cégek a nagyobb mélyépítési projekteknél a célkitermelőhelyek adatai alapján.
