A nemrég elfogadott, egy salátatörvénybe rejtett, úgynevezett tarvágás törvény környezetvédelmi szempontból kimeríti a vörös vonal kategóriáját, a kormány ezzel egy több mint 15 éves erdővédelmi status quo-t döntött meg. Bár Sulyok Tamás köztársasági elnök – teljesen váratlanul – visszadobta a törvényt a tarvágás problematikájára hivatkozva, az Országgyűlés június 11-én mégis érdemi változtatások nélkül fogadta el a jogszabályt. Sipos Katalinnal, a WWF Magyarország igazgatójával beszélgettünk a törvény hatásáról és magyar erdők állapotáról.
Forbes.hu: Milyen előzményei voltak a május 20-án elfogadott „tarvágás” törvénynek?
Sipos Katalin: A törvényjavaslat az ukrajnai háborúra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szól, tehát az előzménye elvileg egy már meglévő rendelet. A szabályozás tárgya alapján itt arra lehet következtetni, hogy a védett területek tarvágását lehetővé tevő 2022-es „tűzifarendelet” lehetett az előzmény. A tűzifarendeletet azonban rendkívül nagy társadalmi tiltakozás övezte, ezért az agrárminiszter utasításban korlátozta annak alkalmazását állami erdőkben. Az egyik rendelkezését pedig később az Alkotmánybíróság semmisítette meg.
