A fővárosban messze a legtöbbet, éves szinten 8,2 millió forintot költötték a vállalkozások egy-egy alkalmazottra, ez havonta 683 ezer forintot jelent, a félmilliót még Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Fejér megyében haladja meg ez az összeg.
Egy foglalkoztatottra jutó hozzáadott érték (KSH).
A legkevesebbet ehhez képest egy békési és egy nógrádi munkavállalóra költötte a foglalkoztatója, havi szinten mindössze 325 ezer, illetve 333 ezer forintot.
Ez azt jelenti, hogy több mint kétszeres a különbség aközött, amennyit a vállalkozások egy-egy dolgozóra költenek az ország leggazdagabb, illetve legszegényebb részén.
Hozzáadott érték. A személyi költségek terén azonban még így is kisebb a különbség, mint ami a hozzáadott értéknél látható: egy budapesti cég egy munkavállalóra jutó hozzáadott értéke 18,2 millió forint – közel háromszorosa egy tolnai, békési vagy nógrádi vállalkozás hasonló mutatójának, ahol 6,7-6,8 millió forint ez az érték.
Az adatokból az látszik, hogy Budapesten a vállalkozások sokkal több értéket teremtenek: a második legnagyobb hozzáadott értéket a Komárom-Esztergom és a Győr-Moson-Sopron megyében működő cégek érték el, munkavállalónként 12,6, illetve 12,5 millió forintot, rajtuk kívül csak Fejér és Pest megyében haladta meg a 10 millió forintot ez az összeg.
Külföldi tulajdonos. A statisztikákból az is kitűnik, hogy a hozzáadott érték a fővárost leszámítva elsősorban ott keletkezik, ahol több nagy vállalat van külföldi tulajdonosok kezében: Budapesten ugyan csak 45,1 százalék a külföldi irányítású leányvállalatok részesülése az összes árbevételből, Komárom-Esztergomban azonban 75,3 százalék ez az arány, a legmagasabb az országban, de 65,3 százalék Győr-Moson-Sopronban is.
