Az este másik nagy győztese a szélsőjobboldali AfD volt, ami a 2021-es választáshoz képest megduplázta a szavazatainak a számát. Alice Weidel, az AfD társvezetője fel is ajánlotta az együttműködés lehetőségét a CDU-nak, „másként nem lesz változás Németországban.”
Az előző kormányban kulcspozíciót játszó SPD a választásokon rekord mélységekbe süllyedt, 16,4 százalékkal a valaha volt legrosszabb eredményét érte el. Ennek ellenére ismét kormányra kerülhetnek, hiszen a választási matematika szerint a szélsőséges AfD mellett velük alakíthat még kétpárti koalíciós kormányt a CDU/CSU.
A Zöldek a voksok 11,6 százalékát szerezték meg – volt kormánypártként őket büntették meg legkevésbé a választóik. A baloldal sikersztoriját a volt kommunista utódpárt, a Die Linke 8,8 százalékos eredménye jelentette, akikre a választói korfa szerint nagyon sok 26 év alatti fiatal is leszavazott.
A vesztesek. A Linkéből kiszakadt BSW épphogy lemaradt a parlamenti küszöbről, ők 4,97 százalékot kaptak, ami egy első választáshoz képest egy erős eredmény. Az este abszolút vesztese az előző ciklusban a kormánykoalíció részét képező FPD volt, akik be sem jutottak be a parlamentbe, 4,3 százalékot kaptak.
Kontextus. A német választási rendszer sajátosságai miatt egyébként rendkívül nehéz annyi szavazatot szerezni, hogy az önálló kormányzást biztosítson egy pártnak. Még azt sem tudni, hogy Merznek egy vagy két partnerrel kell-e megállapodnia ehhez, bár a hárompárti koalíciók elég ritkának számítanak Németországban.
De az már biztosnak tűnik, hogy az AfD nem lesz koalíciós partner, mert már a választás előtt leszögezte az összes nagy párt, hogy kizárják őket a tárgyalásokból. Szakértők szerint jelenleg az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy Merz az Olaf Scholz-féle SPD-vel alakíthat majd kormányt, a másik variáció pedig az, hogy a Zöldekkel próbál egyezségre jutni.
A borítón Olaf Scholz, leköszönő német kancellár.
