A szélesebb nyilvánosság továbbra sem férhet hozzá a végső tulajdonosok neveihez.
Kontextus. Az elmúlt években több ezer milliárd forintnyi, sokszor tisztázatlan eredetű magánvagyont és sok esetben közpénzt rejtettek el a magyar milliárdosok úgynevezett magántőkealapokban, amelyek végső tulajdonosai, a kormány megengedő szabályozása miatt rejtve maradhattak.
Az ügy előzménye, hogy az Európai Bizottság nyáron kötelezettségszegési eljárást indított a magyar kormány ellen, mert a magántőkealapokra vonatkozó jogszabályok nem feleltek meg teljes mértékben az uniós pénzmosás elleni irányelvnek – nyilatkozta a lapnak Zeisler Judit, a Transparency International Magyarország (TI) szakpolitikai vezetője.
A TI idén szeptemberben publikált egy figyelemfelhívó tanulmányt a Magyarországon működő magántőkelapok átláthatóságáról Titoktartás mellékhatásokkal címmel, amelyben felhívták a figyelmet arra, hogy magyar szabályozás hiányossága pénzmosási kockázatokat vet fel.
Mennyi az annyi? A magántőkealapok az elmúlt években egyre népszerűbbek itthon, elsősorban a kormányközeli üzleti körökben: a TI kimutatása alapján míg 2016-ban mindössze öt alap működött az országban, 2023-ra számuk már meghaladta a 160-at.
A magántőkealapokban lévő vagyon szintén meredeken emelkedett, ma már mintegy 2400 milliárd forintot ért el, ami a hazai GDP 3 százalékának felel meg.
A 161 alapból mindössze 64 állt közvetlenül az MNB ellenőrzése alatt, mivel a magyar szabályozás szerint az 500 millió eurónál (kb 200 milliárd forint) kisebb eszközértékű alapokat az MNB csak regisztrálja, de nem ellenőrzi.
Valami véletlen folytán a magyar magántőkealapok jelentős többsége ezen bűvös határ alatt marad, s a speciális befektetési alapok tulajdonosairól nem létezik nyilvántartás, így a magántőkealapok a gyakorlatban a legalizált vagyonelrejtés formájává váltak.
