Pénzmosás, trükközés vagy balekság?
Mi történt? Ahogyan arról mi is írtunk, több mint 13 ezer milliárd forintnyi brazil államkötvény lapul két Magyarországon bejegyzett cégben, melyek tulajdonosa, T. János György így papíron az ország leggazdagabb embere lenne, bár vannak furcsaságok a cégek körül. A Telex jogászok és offshore-szakértők, így az Offshore halála című könyvet író Brother Layman néven publikáló, anonimitását őrző szakember segítségével azt próbálta feltárni, hogy egyáltalán milyen megfontolások állhatnak a különös ügy hátterében, milyen esetekben van értelme felturbózni egy cég tőkéjét.
Kontextus. Adott két magyar cég: a Donor Zrt. és a Brasil Államkötvény Hasznosító Zrt., ezekben a cégekben van az állítólagos gigantikus vagyon. Az elsőnek 4532 milliárd forintos saját tőke mellett 2002 milliárd forintnyi hosszú lejáratú kötelezettsége volt tavaly év végén, a másodiknak pedig 5100 milliárd forint saját tőkéje és 1857 milliárd forint kötelezettsége. A cégek vagyonát valamilyen brazil állampapírok testesítik meg, amelyek a G7 cikke szerint 2036-os lejáratúak. A cikk szerint nem igazán valószínű, hogy 2036-ban, amikor a brazil állampapírok elvileg lejárnak, egy magyar vállalkozó a világ egyik leggazdagabb embere lesz. Ha kerek 10 ezer milliárd forinttal számolunk a könnyebb érthetőség kedvéért, az is közel 30 milliárd dollárnyi összeg. Összehasonlításképp: pár hete ennek az összegnek a kétharmadát, 21,7 milliárd dollárt egy nap alatt bukott el Elon Musk, és még úgy is maradt 240,5 milliárdja.
