A népegészségügyi termékadó (közkeletű nevén chipsadó) hatásait vizsgálta a Budapesti Corvinus Egyetem kutatójának vezetésével készült tanulmány, amelyre a Pénzügyminisztérium is reagált, sikeresnek nevezve a chipsadót. A kutatók most ismét szót kértek és elmagyarázták, miért nincs igaza a PM-nek.
Mi történt? Ahogyan arról tegnap írtunk, népegészségügyi termékadó fogyasztásra gyakorolt hosszú távú hatásait vizsgálta a Budapesti Corvinus Egyetem kutatójának vezetésével készült tanulmány, amelyet a Health Policy című, nemzetközileg magasan jegyzett folyóirat publikált. A kutatás fő eredményei azt mutatták, hogy hosszú távon a chipsadó nem volt képes csökkenteni az egészségtelennek titulált élelmiszerek fogyasztását, emellett pedig növelte a társadalmi egyenlőtlenségeket, mert a szegényebb családok jövedelmének nagyobb hányadát vonta el az adó, mint a gazdagabb családokénak.
Mi jött ezután? Az ezzel kapcsolatban megjelent sajtóhírekre válaszul a Pénzügyminisztérium Facebook-bejegyzésben állt ki a népegészségügyi termékadó mellett, azt sikeresnek titulálva. Ezt alapvetően két állítással támasztotta alá: egyrészt, hogy a chipsadó jelentős bevételeket generált az egészségügy számára. Másrészt, hogy 2010 és 2018 között 40%-kal nőtt a kiskereskedelmi forgalom, tehát logikus, hogy minden termék fogyasztása nőtt.
