Nem nagyobb, mint egy magyar megye. De a táj gyönyörű, a gasztronómia változatos, a történelme pedig kifejezetten fordulatos, és horvátok, szlovének, olaszok, osztrákok, németek, magyarok és még megannyi nép termékeny együttműködése alakította a sorsát. Az itteniek szeretnek itt élni, és ez az életszeretet átragad azokra is, akik csak a nyaralásukat töltik itt. Röviden ez az Isztria-félsziget. A partvidéken és a félsziget belsejében kalandoztunk.
„A nagypapám is szarvasgombavadász volt, de azelőtt meghalt, hogy én megszülettem volna. Egyszerű ember volt, nem tudott írni, X-szel írt alá. Az ismerősök nem is tudták a nevét, csak a kutyáiét. Az, hogy a kutyámat X-nek neveztem el, egyfajta előtte való tisztelgés” – mondja Franko Makovac, a profi szarvasgombavadász.
Livade falu közelében, a motovuni erdőben járunk, és gombára vadászunk. A környék az egész Isztria egyik legjobb lelőhelye, és a helyiek generációk óta űzik ezt a mesterséget. Bár ennyi szúnyogot talán még sosem láttam életemben egy rakáson, az erdő szép, nyugalmat áraszt. Épp a fekete szarvasgomba szezonja van, de a helyieknek szerencséje van, itt majdnem egész évben találni valamit.
