Van egy kiváló terv már jópár éve a budapesti reptéri vasútra. És van egy értelmetlen, drága, káros. Úgy tűnik, az utóbbit választják, miért ne? Ács világa.
Tíz éve, amikor nagy nehezen átadták a négyes metrót, kínjában röhögött rajta a közlekedési szakma, hiszen már hosszú évek óta nem épített senki szigetüzemű metrót. Már amikor kitalálták is idejétmúlt volt a koncepció, az egész modern világ abba az irányba ment, hogy az elővárosokból több irányból érkező kötött pályás járművek átmennek a város alatt, majd a túloldalon szétágazva szolgálják ki a másik agglomerációs oldalt.
A lényeg, hogy a lehető legtöbb helyre legyen átszállásmenetes kapcsolat, ami növelni a közösségi közlekedés vonzerejét, gyors eljutást tesz lehetővé, csökkenti a közúti forgalmat. Erre kaptuk mi ezt a szigetmetrót, pedig a szakma ennél is tudta, hogy merre lenne a helyes arra, csak ez nálunk a politikát a legkevésbé se szokta érdekelni, a szakma meg behúzza fülét-farkát, alkalmazkodik és követi az irányt – hiszen a megbízóból él.
