Állami támogatás, jelentős lakossági gyűjtés és hozzájárulás nélkül szinte feneketlen kútnak tűnik a mozgalmi lét, azaz a politikai akciók és jelenlét, ami egy pártalapításhoz elengedhetetlen. Hacsak nincs valakinek valamiféle szponzora, jelentősebb erőforrásokkal – ingatlanokkal, autókkal és más hozzájárulással – rendelkező támogatói, netán jelentős magánvagyona. Összeszedtük, mennyiből lehet ma tömegeket megmozgatni.
Június 9-én Magyarországon két választás is lesz: az európai parlamenti képviselőket, valamint az önkormányzati képviselőket és polgármestereket is ezen a napon választjuk meg az elkövetkező öt évre. (Pontosabban az önkormányzati képviselőket és polgármestereket az alaptörvény értelmében kivételesen 4,5 évre – 2024 őszétől 2029 tavaszáig – választjuk meg, de ez részletkérdés. E két választás jelentősége hagyományosan jóval kisebb, mint a négyévente – legutóbb 2022-ben – megrendezett országgyűlési voksolásé, de az utóbbi hónapok eseményei jelentős átrendeződést és mozgolódást hoztak a magyar párttérképen.
A belpolitikai folyamatoknak általában hiteles fokmérője az önkormányzati választás, az ellenzéki szereplők számára ugyanis a helyhatóságok, polgármesteri és egyéb önkormányzati funkciók jelenthetik a legjobb ugródeszkát az országos politikai területfoglaláshoz. Eközben az Európai Parlamentbe (EP) delegálható 21 magyar képviselő kiválasztásának jelentősége idén éppúgy nőhet a geopolitikai helyzet nyomán, mint a Magyarországot érintő uniós eljárások, és elsősorban a hazánknak fontos uniós források miatt.
