Mit jelent ez? Magyarország jelenleg egy nyolctagú csoportba tartozik az unión belül, Szlovénia, Portugália, Litvánia, Horvátország, Spanyolország, Csehország és Hollandia társaságában. Ezekben az országokban az EU-átlagon van az élelmiszerek árszintje. Továbbra is igaz, hogy a nyugat-európai országok többségében az árszint a magyar felett van, ott az élelmiszerek drágábbak, mint nálunk, ez nem változott attól, hogy a magyar érték a számtani átlag közvetlen közelébe emelkedett. A román 72 százalék és a luxemburgi 120 százalék a két szélső érték.
Kontextus. Tíz éve, 2013-ban a két szélső érték (Románia 60, Dánia 136 százalék) között még jóval nagyobb, 76 százalékpont különbség volt, és nem torlódott össze annyira a mezőny, mint 2023-ban. A különbségek nagyobbak voltak az uniós belül, a magyar érték pedig tíz éve még csak 79 százalékon állt. Ez arra utal, hogy az élelmiszerárak az uniós országokban tíz év alatt sokkal kiegyenlítettebbek lettek, a 100 százaléktól lefelé és felfelé is kisebb lett az eltérés.
A magyar bérszint is emelkedett? A magyar vásárló szemszögéből az a fő kérdés, hogy a magyar árszint emelkedését mennyire követte a magyar bérszint emelkedése, és ebben is megfigyelhető-e a kiegyenlítődés. 2013-hoz viszonyítva erre a kérdésre egy egyértelmű nem a válasz. A bérekben sokkal nagyobb különbségek vannak az unióban, mint az árakban. A 2013-as 79 százalékos magyar élelmiszerárszinthez akkor 34 százalékos bérszint tartozott, ennél alacsonyabb arány csak Litvániában, Romániában és Bulgáriában volt. A változásra egyelőre csak a 2022-es értékekből következtethetünk, ezek a béradatok vannak meg egyelőre. Kilenc év alatt a bérekben is megfigyelhető némi kiegyenlítődés, de messze nem akkora, mint az élelmiszerárakban. Ez alátámasztja a mindennapi érzékelést, amely szerint az élelmiszerárak jobban közelítenek egymáshoz, mint a bérek.
Kik előztek a bérekben? 2022-ben a magyar élelmiszerárszint már az átlag 90 százaléka volt, a bérszint azonban csak 39 százalékra nőtt, vagyis az olló kinyílt: az európai átlaghoz mért árak jobban nőttek, mint a szintén az átlaghoz mért bérek. Mivel az árak Magyarországon 2023-ban is dinamikusan emelkedtek, és egyetlen év alatt 90-ről 98 százalékra nőtt az arány, az is esélyes, hogy az olló tavaly tovább nyílhatott. Időközben pedig a bérekben már csak Bulgária maradt mögöttünk, a többiek előztek.
