A virtuális valóság technológiájának gondolata már régóta foglalkoztatja a játékipart. Mint a „következő nagy technológiai hullámra”, először az Oculus Rift 2016-os megjelenése körül kezdtek el rá hivatkozni. Az Oculust végül felvásárolta a Facebook (Meta), hogy a metaverzum stratégiájának sarokkövévé tette – és bár utóbbi körüli felhajtás kicsit alábbhagyott, a virtuális valóság technológiai fejlesztése töretlenül halad. (Az Oculus alapítója, Palmer Luckey egyébként hátrahagyta a virtuális valóságot, egy új típusú hadiipari beszállító vállalatot épít Anduril néven.)
Az Apple szokásához híven a technológiai adaptációs görbe későbbi szakaszában lépett be a VR-szemüvegek piacára: azaz megvárta, hogy olyan technológiák is elérhetőek legyenek, ami illeszkedik a filozófiájához és a dizájnjához. Így érkeztünk el 2023 júniusához, amikor az Apple éves fejlesztői konferenciáján lerántotta a leplet az Apple Vision Próról.
A Vision Pro a bejelentés alapján egy önmagában használható virtuálisvalóság-rendszer lesz, és persze az Apple eszközök és kiegészítők ökoszisztémájába is integrálják majd. A szemüveg 4K felbontásban lesz képes elénk tárni a virtuális teret, amiben nem a játék, hanem munka és a tartalomfogyasztás kapott főszerepet – erre utal a „Pro” elnevezés is. Az Apple Vision Pro és egy Mac összekötésével több monitort és alkalmazást is futtathatunk párhuzamosan a virtuális munkaállomáson.
Azok a tech újságírók, akiknek már volt szerencséje kipróbálni a headsetet, egyöntetűen az intuitív szemmozgás-követésen és az ujjak összecsíptetésén alapuló kezelőfelületet emelik k.
Mixelt valóság
Ami a mögöttes technológiát illeti, az Apple Vision Pro egy virtuális és egy augmentált valóság készülék „keveréke”, más néven „mixelt valóság”. Azaz, bár a rendszer teljesen zárt, a terméken elhelyezett kamerák segítségével a fizikai valóságunk „digitálisan renderelt” változatát láthatjuk, és azon belül használhatjuk a különböző alkalmazásokkal, melyek a térben különböző helyeken jelennek meg. Ezért az Apple nem is a virtuális/augmentált/mixelt valóság jelzőket használja termékének bemutatására, hanem mint „térbeli számítógép” hivatkozik rá.
Az Apple Vision Pro első generációs termék, a technológiai változásokra fogékony korai felhasználókat (early adopters) célozza meg – tulajdonképpen egyfajta technológiai demo. Ezért a szériagyártásához képest limitált, körülbelül ötszázezres példányszámban lesz elérhető, kizárólag az Egyesült Államokban. Az ára is a limitált szériához igazodik, ugyanis igen borsos, 3499 dollár. Bár az Apple termékei sokszor a technológiai luxus árazást követik, a mostani Vision Pro sikerétől nagyban függő következő generációk feltehetően olcsóbban lesznek majd elérhetők,
a jelenlegi ár ugyanis a piaci vetélytársak (Meta, HTC, Sony) átlagárainak több mint nyolcszorosa.
Apple vs. Meta
A Vision Pro megjelenésével az okostelefonok piaca után az Apple egy újabb területre merészkedik be. Az elemzők arra számítanak, hogy a Google (Alphabet) által tulajdonolt Android (nyílt rendszer) és az Iphone (zárt rendszer) differenciáltságához hasonló piaci dinamikák alakulnak majd ki az Apple és a versenytársak – a Meta, a HTC, a Sony, valamint az egyéb kisebb szereplők – között.
A virtuálisvalóság-piac jelenlegi legnagyobb szereplője a Meta, ahol Mark Zuckerberg az Oculus akvizíciója után, valamint a Web 3.0 (az internet új, decentralizált alapokra fektetett alternatívája, ami összefonódott az online térben létezés, azaz a metaverzum és a tulajdonlás, vagyis az NFT-k térnyerésével) körüli felhajtás következtében a metaverzumot és a virtuális valóságot jelölte ki a következő évtizedre mint stratégiai irány. A Meta által gyártott Quest-széria jelenleg belépő szinten az előző generációs, Meta Quest 2-t kínálja (249 dollárért), míg a Meta Quest 3 már 499 dollárba, a topkategóriás Meta Quest Pro 999 dollárba kerül.
A Quest 3 rendszerek az Apple Vision Próhoz hasonlóan mixelt valóság technológián alapulnak, de sokkal inkább a játék és a metaverzum irányába pozicionálták őket, ezzel szemben az Apple inkább szórakozást és hatékony munkát ígér. A Quest-széria kezeléséhez emellett joystickra is szükség van, ami sokat elvesz a rendszer intuitív használhatóságából. Jó analógiák erre az Iphone megjelenése előtt népszerű rezisztív telefon kijelzők és a hozzájuk használt érintő tollak, más néven stylus-ok, illetve az Iphone multi-touch kapacitív kijelzője, amihez az ujjak voltak az elsődleges „nyomófelületek”. Manapság már az utóbbi technológia dominál, várhatóan a virtuális valóság interfészek is az Apple megoldása felé fog felzárkózni.
Meta Quest Pro
És a többiek
A másik fontos szereplő a HTC, melynek Vive-szériája elsősorban a gamerközösséget szólítja meg, a Meta Oculus-akvizíció előtti stratégiájához hasonlóan. A HTC belépő-kategóriás terméke a Vive Flow, ami a telefonhoz vagy számítógéphez csatlakoztatható VR-készülék (tehát önmagában nem használható), az ára 569 euró. A Vive Pro 2 egy szintén gamer-számítógépekhez ajánlott, 4K felbontású játékokra optimalizált headset, 1539 euróért. Végezetül a Vive-nak is van egy mixelt valóság megoldása, a Vive XR Elite, ami egy önmagában is használható készülék és jelenleg 1449 eurós áron kapható a HTC weboldalán.
Szintén jelentősebb szereplő a piacon a Sony, az általuk gyártott PS VR és PS VR2 eszközök azonban csak a cég által gyártott Playstation konzolokkal használhatók.
Érdemes még megemlíteni a MagicLeap nevű vállalatot, ami az augmentáltvalóság-headsetek fejlesztésére és azok ipari, orvosi és egyéb munkahelyi implementálására szakosodik. Az ő termékeik is áttételesen versenytársai lehetnek az Apple Vision Prónak, azonban utóbbi professzionális alkalmazási területei valószínűleg közelebb állnak majd az Apple Mac termékeinek felhasználási formáihoz.
Szintén érdemes a mostanában szárnyaló Microsoft HoloLens projektjét is megemlíteni. Ennek második generációs változata ugyan még kapható, a cégen belül és a technológiai szektor szakértői szerint is csúfos bukásnak számít. Ebből a szempontból is érdekes lesz figyelni az Apple Vision Pro körüli várakozásokat és a megjelenés utáni véleményeket: noha az Apple termékei a múltban mindig nagyon jól rezonáltak a fogyasztókkal, és képesek voltak olyan szegmensekben is keresletet teremteni, amire még nem létezett explicit fogyasztói igény, könnyen lehet, hogy metaverzum körüli szkepticizmus és a fizikai világ valós problémái rányomják a bélyegüket a Vision Pro piacra dobására.
