„Most kicsit a katasztrófaturista figyelmével nézem, mit csinálnak a könyvpiaccal” – mondja a Libri tulajdonosváltásáról Krusovszky Dénes József Attila-díjas költő, aki szerint nem lesz olyan könnyű átállítani az olvasókat mondjuk Wass Albertre vagy bárki másra. Levelek nélkül című új regényében főként a bizonytalanságérzet, az elmagányosodás, a kibeszéletlenség érdekelte, és felvillantja a diáktüntetéseket is. Utóbbiakról azt mondja, ha nincs is közvetlen hatásuk, arra jók, hogy generációkat tanítanak meg: igenis lehet és érdemes pimasznak lenni a hatalommal szemben. Interjú.
G. Tóth Ilda kulturális sorozata: ajánlók, történetek és interjúk színházról, könyvekről, zenéről – meg bármiről, ami kultúra.
Forbes.hu: Akik már nem leszünk sosem című első regényedben az Index végét jósoltad meg, most pedig az abszurditásukról elhíresült magyar lombkoronasétányok ugranak be az embernek, ha elkezdi olvasni a Levelek nélkül című könyvedet. Amit még jóval a botrányok előtt írtál, sőt a diáktüntetések és akkumulátorgyárak is a könyv elkészülése után kerültek be igazán a hírekbe. Ezek mind véletlenek, vagy ennyire tehetséges jós vagy?
Krusovszky Dénes: Azért ez mind benne volt a levegőben már akkor is. Mire az első regényemet írtam, rég lezajlottak az indexeshez valamelyest hasonló hatalomátvételek a Népszabadságnál és az Origónál. Úgyhogy volt miből ihletet meríteni. És az Indexnél már korábban lehetett tudni, hogy nem egyszerű a helyzet. A lap környékén dolgozó ismerőseimtől úgy hallottam, lényegében évek óta ott lebegett fölöttük a megszűnés veszélye, legalább azóta, hogy Spéder és Simicska elkezdték egymásnak passzolgatni a tulajdonjogot.
