A legendás befektető, megosztó és a jobboldal által támadott milliárdos, Soros György a fiára hagyta alapítványa hatalmas vagyonát és irányítását. Mire készül Alex Soros?
Soros György, a legendás befektető, filantróp és jobboldali célpont, átadta 25 milliárd dolláros birodalma irányítását fiatalabb fiának, Alexander Sorosnak, pedig korábban nem őt tartották a lehetséges utódnak. A családi alapítvány, a Nyílt Társadalom Alapítvány (OSF) igazgatótanácsa decemberben választotta meg elnöknek Alexander Sorost. A Soros Fund Management befektetési bizottságában is immár ő az egyetlen családtag, ők kezelik az alapítvány és a család vagyonát.
Soros Györgyről 2019-ben írtunk portrét a Forbes magyar nyomtatott kiadásában.
A Wall Street Journal-nak adott interjújában az utódlás kapcsán Alex most úgy fogalmazott, hogy ő „sokkal politikusabb” alkat, mint édesapja. Nemrég például Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnökkel és Justin Trudeau kanadai miniszterelnökkel is találkozott, hogy a családi alapítványhoz kapcsolódó ügyek mellett lobbizzon.
A 25 milliárdos családi vagyon
Soros György a vagyonát 2017-ben „vitte haza”, és rakta be szinte teljes egészében az alapítványába, a Nyílt Társadalom Alapítványba (Open Society Foundations, azaz OSF). A kezelt vagyon hozamából finanszírozza magát a globális szinten aktív szervezet és a különböző programokat is, amiket támogat. De jut pénz külön a politikára is. A Sorosék által felállított ún. „super PAC” (Democracy PAC) számára 125 millió dollárt különítettek el. Ide más támogatók is helyezhetnek pénzt. A Democracy PAC elnöke szintén Alex Soros.
A PAC az amerikai választási rendszerben a különböző jelölteket – legálisan – támogató kvázi akciócsoportok neve, azonban az utóbbi évtizedben a kampányköltések növekedésével párhuzamosan létrejöttek a hatalmas vagyonnal rendelkező szuper PAC-ek is, ezeket jellemzően milliárdosok tőkésítik fel. (Formailag ezek törvényesen működnek, de a PAC-ek létrehozásának szellemiségével mégis ellentétes, hogy egyre szűkebb és vagyonosabb csoportok sajátítják ki maguknak a kampányfinanszírozást, sokszor nem transzparens módon.)
Kilépne a politika pénzeléséből, de nem lehet
Alex Soros azt mondta, hogy apja liberális céljait ő is fontosnak tartja, de más ügyeket is tervez felkarolni, úgy mint a nemek közti egyenlőtlenségek felszámolása vagy az abortuszhoz való jog. A családi alapítvány vagyonából az amerikai baloldali politikusok támogatását is tervezi.
Sorosék nonprofit hálózatba szervezett alapítványa évente mintegy 1,5 milliárd dollárt irányít olyan csoportoknak, amelyek például az emberi jogokat támogatják világszerte, és segítik a demokráciák kiépítését. Az alapítványi pénzek egyetemeknek és más oktatási szervezeteknek is jutnak. Az alapítvány Magyarországon is aktív donor.
A lapnak Alex elmondta, hogy aggasztja a kilátás, hogy Donald Trump visszatér a Fehér Házba, ami arra utal, hogy a Soros-szervezetnek jelentős pénzügyi szerepe lehet a 2024-es amerikai elnökválasztási kampányban.
„Bármennyire is szeretném kivonni a pénzt a politikából, amíg a másik oldal ezt teszi, nekünk is ezt kell tennünk”
– mondta az alapkezelő New York-i irodájában adott interjúban.
Az utód a Soros-birodalomban, akire senki nem számított
Soros korábban úgy nyilatkozott, hogy nem szeretné, ha valamelyik gyermeke vinné tovább az alapítványt, úgy tűnt, életében nem is adja át annak vezetését. Aztán sokáig a jogász-közgazdász végzettségű idősebb fia (Alex féltestvére), Jonathan tűnt befutónak, aki az alapítvány mellett Soros alapkezelőjében is bizonyított. Személyes viszonyuk azonban megromlott, és végül – a korábban „playboy életmódja” miatt a bulvárban is sokszor szereplő –Alex nyerte el apja bizalmát. „Megérdemelte” – mondta róla Soros György.
Jonathan ma New Yorkban él családjával, főleg közösségi projektekben vesz részt.
Nem bánta meg, hogy a családi béke érdekében kilépett a cégből és az alapítványból is.
Állítása szerint ő és apja is csalódott volt, de belátták, hogy ez a helyes lépés. Alexszel baráti, de nem szoros kapcsolatot ápol.
Lassan jutott el oda, hogy tudatosan készüljön a vezér szerepre
Soros második házasságából született két fiúgyermeke közül Alex az idősebb. Ellentétben Jonathannal ő már abban nőtt fel, hogy apja a nyilvánosság számára is ismert befektető és milliárdos. New York előkelő elővárosába nőtt fel. Édesapjához közel akart lenni.
„Ott volt, de mégsem volt velünk. Egész idő alatt a piacokon gondolkodott”
– mondta apjáról. Az introvertált Alex a sportot és a művészetet választotta, hogy könnyebben illeszkedjen be társaságokba. A Berkeley Egyetemen történelemből doktorált. Apjával 18 éves kora után – annak második válását követően – mélyült el jobban a kapcsolata, főleg filozófiáról és a világpolitikáról elmélkedtek együtt. Az amerikai futball nézésére, ami Alex nagy kedvence, nem tudta rávenni.
Alex 2004 és 2006 között részmunkaidőben dolgozott az alapítványnál, majd később csatlakozott az OSF igazgatótanácsához. Az ott dolgozó emberek szerint egyáltalán nem keltette egy valószínű utód benyomását. Az igazgatótanácsi üléseken nem is nagyon szólalt meg. Fokozatosan, egyre több emberi jogokkal foglalkozó kezdeményezésben vett részt. 2015-ben, négy évvel azután, hogy Jonathan távozott a családi alapítványtól, Alex teljes munkaidős szerepet vállalt benne. Apja régi munkatársaival együtt tudatosan kezdett azon dolgozni, hogy vezető szerepet kaphasson. Apja helyettesévé lépett elő. Vezetésével a szervezett sokkal aktívabb lett Dél-Amerikában, a polgárháborút lezáró 2016-os kolumbiai békemegállapodásban szerepet vállaló civil szervezeteket támogattak. Ekkortájt az amerikai Demokrata Pártnak is segített abban, hogy aktivizálni tudják a déli államokban a választói részvételt. Elsősorban a latin és fekete szavazók megszólításában támogatják a pártot azóta is, hogy szélesítsék a demokraták szavazói bázisát. Az amerikai belpolitikában sokkal aktívabb, mint édesapja.
Más karakter, mint Soros György
Noha folyamatosan tréningezett és képezte magát, nem tartják olyan jó előadónak, mint az apját, kevésbé tudja uralni a hallgatóságát. Az ilyen szereplésekben egyelőre kevesebb is a tapasztalata. A munkatársakkal viszont megértőbb, demokratikusabb vezető, mint az apja volt, legalább is az alapítványnál dolgozók szerint.
Az magyar szempontból különösen érdekes, amit ennek kapcsán, mint lehetséges pozitívum, mondott Anthony Romero, az OSF által támogatott Amerikai Polgári Szabadságjogi Unió igazgatója:
Alex valószínűleg nem lesz az a mumus, ami Soros György volt a jobboldal számára.
Meglátjuk, mit gondol erről a magyar kormánypárt, amely év óta használja Sorost a kampányaiban az ellenségképe részeként.
