Tellérék apró, külvárosi zöldségese inkább volt megélhetési kényszerpálya az átkosban, mint átgondolt családi vállalkozás. A harmadik generáció bevallja: nem mindig tudták, merre van az előre. De aztán mindig megtalálták az útjukat. Ma milliárdos forgalmú élelmiszer-kereskedés az övék. Klasszikus kelet-európai út a szocialista járgányok pótkocsis krumplibizniszétől a csinosan csomagolt, menő bulgurig.
„Első osztályú tenyésznutriák minden mennyiségben kaphatók. Pestlőrinc, Kossuth L. u. 39. Tellér Péter.”
Ez az apróhirdetés az 1964. április 19-i Népszabadságban jelent meg. Miután textilboltját államosították és őt internálták, Tellér nagypapa sok mindennel próbálkozott, hogy a család megélhetéséről gondoskodjon. Csirkéket tartott a padláson, és a nutriatenyésztést is kitanulta.
