A világ legnagyobb láthatatlan tárgya – a helyiek gyakran így viccelődnek saját országukon. Indonézia jóval több, mint Bali, és globális szempontból is egyre fontosabb tényező.
Ülök az egyik nagy kereskedelmi tévés székház szomszédságában virágzó specialty kávézóban. Ismerősöm késik, mobilozni nem szeretek nyilvános helyen, a jáva (sic!) kávé keserű. Így óhatatlanul is hallgatom a szomszéd asztalnál a közeli stúdióból eresztett másodvonalas mentor/rap-énekes és egy ismeretlen arcú, wannabe reality hős emelt hangú, de nem túl emelkedett színvonalú beszélgetését. Az előbbi szerénytelenül magyarázza, annyit haknizott az elmúlt évben, hogy a produkciók közötti szüneteket kihasználva, mi több, azt nagyon is megérdemelve most családjával Balira utazik néhány hétre. „Tudod, ahogy a kertévéből az Attila, a playmate Évi, az instás Tibi…” – és csak sorolja bizonyára közismert spanjait.
A másik fickó elismeréssel vegyes irigységgel csüng szavain, és tétován csak ennyit szól:
