A híresen közvetlen dollármilliárdos, Richard Branson argentin fociról és a magyar politikáról érdeklődik, unokái pedig azt hiszik róla, hogy ő az első kalóz, aki a világűrbe jutott. És ebből csak a kalóz nem igaz. A Virgin Group alapítójával az életéről szóló dokumentumfilm bemutatása alkalmából beszélgettünk könyörtelenségről, halálról, önzőségről, üzletről és arról, hogyan vert Jeff Bezosra kilenc napot, hogy ő legyen az első dollármilliárdos űrturista. Forbes.hu exkluzív.
Richard Branson könnyes szemmel sóhajt nagyot a Necker-szigeti villájának nappalijában. Elcsuklik a hangja, ahogy a stábtól sűrűn bocsánatot kérve a kamerába tekint – nem jönnek a szavak, arcán látszik, hogy ezernyi gondolat cikázik a fejében. Nagy útra készül, alig pár nappal később a világűrből, a Virgin Galactic Unity 22-es járatáról fogja köszönteni követőit. Persze ekkor még csak reméli, hogy minden sikerülni fog, a legrosszabb eshetőségre felkészülve épp a családjának – feleségének, két gyermekének és unokáinak – forgat videóüzenetet, ha meghalna.
Fotó: WarnerMedia/HBO
Még a legközvetlenebb dollármilliárdos hírében álló Richardtól is szokatlan módon őszinte, sebezhető pillanatokkal nyit a róla szóló négy részes HBO-s dokumentumsorozat, a Branson. Pedig még azt sem mondhatni, hogy távol állnak a ma már négyszáz céget közrefogó Virgin-birodalom alapítójától az extrém, életveszélyes élmények: a nyolcvanas években még szárnyakat bontogató légitársasága, a Virgin Atlantic márkaépítési gyakorlata gyanánt az Atlanti-óceánt szelte át először hajón, másodszor pedig hőlégballonon, hogy úttörő szerepével örökre beírhassa magát a rekorderek nagy könyvébe.
