A vállalatok többsége most még fix áron kapja az áramot és a gázt, így eddig szinte egyáltalán nem szembesült az idei drasztikus drágulással. Most viszont már senki nem tud árat rögzíteni, mindenkinek a tőzsdei jegyzésekhez kötik a díjakat. Ez az élő szerződések kifutása után jobb esetben is négy-ötszörös, rosszabb esetben 10-15-szörös költségnövekedést okoz majd egyik pillanatról a másikra, hívta fel a figyelmet hétfői cikkében a G7.
Míg a lakosság fix áron kapja az áramot és a gázt az egyetlen megmaradt állami szolgáltatótól, a vállalatok piaci kereskedőkkel szerződnek, és velük alkudnak ki egy díjat egy bizonyos időszakra. Leggyakrabban az történik, hogy a céges fogyasztók készítenek egy előrejelzést arról, nagyjából mennyi gázra és villamosenergiára lesz szükségük az év különböző időszakaiban, és erre a mennyiségre szerződnek le a kiválasztott kereskedővel. Jellemzően egyéves szerződéseket kötnek a gáznál október, a villamosenergiánál pedig január 1-jei kezdettel, de elképzelhető rövidebb vagy hosszabb időtáv is. Alapvetően tehát októberben és 2023 januárjában jöhet az igazi feketeleves a céges rezsiszámláknál.
A kialkudott ár sem feltétlenül fix, köthetik például tőzsdei árhoz is. A cégek többsége azonban a mostani energiaválság kezdetéig a kiszámíthatóságot részesítette előnyben, és az egész áram-, illetve gázévre egy fix díjra szerződött le.
