Több kérdést is felvet a hétfőn bejelentett Vodafone, a magyar állam és a Jászai-féle 4ig közötti üzlet. Az így megalakuló vállalat a második legnagyobb szereplője lehet a hazai távközlési piacnak. Az állam habár kisebb részben, de beszáll a tranzakcióba. Vajon kell attól tartanunk, hogy az állam a szolgáltatón keresztül próbál hozzájutni az e-mailjeinkhez és telefonbeszélgetéseinkhez?
1. Biztonságban vannak-e az adataim?
„Az adatvédelmi szabályozások nagyon erősek és egyértelműek, amik alapján senkinek sem lehet félnivalója. A szabályozásokat azonban tudjuk, hogy nem mindenki tartja be” – mondja Polyák Gábor jogász, az ELTE Média és Kommunikáció Tanszékének vezetője, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője. Nem csupán a GDPR (azaz az Európai Unió Általános adatvédelmi rendelete) védi meg a felhasználókat, de a távközlés területére is külön szigorú adatvédelmi szabályok vonatkoznak, amelyek meghatározzák, kik férhetnek hozzá a keresési előzményeinkhez, híváslistánkhoz vagy akár az e-mailjeinkhez. Egy telefonhívás esetén egyszerűen bemutatható az eset: ugyan a beszélgetés tartalmához a jogszabályi környezetnek megfelelően nem férhetnek hozzá, de a metaadatokat – hogy ki, mikor, kit, hányszor hívott fel telefonon – tárolhatják.
Ezzel szemben Polyák kiemeli, hogy hiába nem tapasztal az ember technikai oldalról visszaélést napi szinten, a technika és az infrastruktúra lehetőséget adnak arra, hogy illetéktelenül hozzáférjenek az adatainkhoz. Erre utalt a hétfő délutáni Facebook-bejegyzésében is, ahol úgy fogalmazott: „Nem állítom, hogy ez azt is jelenti, hogy a Fidesz dönti el és ráadásul látja is, mit nézel, kivel beszélsz, mit töltesz le, de azért ne legyenek illúzióink.
