A bankokat is sújtó extraprofitadó nem okozott nagy felzúdulást, pedig tulajdonképpen arról van szó, hogy a bankrendszer közbeiktatásával éves szinten akár 1,94 százalék betéti kamatot is elvonhat a magyar lakosságtól az extraprofitadó.
A nemrég bejelentett „extraprofitadó” a hazai bankokat is terheli – egyik fő ideológiai alapja az lehet, hogy miközben a magyar állampapírok (például az egyéves diszkontkincstárjegy hozama az egy évvel ezelőtti éves egy százalék körüli hozamról mára 7,8 százalékra nőtt, addig a betéti kamatok, főleg a látra szóló betéteké, közel sem követték le ezt a változást, írja a Hold Alapkezelő blogján Soós Péter senior privátbankár.
Azaz amíg a bankok a rájuk bízott likviditást (nagyon leegyszerűsítve) 6-7 százalékkal jobban tudják kamatoztatni diszkontkincstárjegyben, egyhetes MNB-betétben és más, kvázi „kockázatmentes” csatornákon, mint egy évvel korábban tudták, addig ennek az „extra/megnövekedett” kamatbevételnek csak töredékét (olykor töredékét sem) adják tovább a lakosságnak és a vállalatoknak a betéti kamatokon keresztül.
