Minden jel arra mutat, hogy a magas energiaárak hosszabb távon velünk fognak maradni. Mutatjuk, melyik szektorokat érinti legsúlyosabban a helyzet.
- 2021 közepén az európai energiapiacon a megugró kereslet hatására kezdtek el az energiaárak emelkedni.
- Az orosz-ukrán háború kitörésének, majd a bejelentett szankciók hírére az egekbe szökött az ár, ez nem újdonság.
- Márciustól június közepéig habár magasan, de tartotta az árát, míg június közepén újabb gyors emelkedésnek indult.
- Július elejére a holland gáztőzsdén másnapi szállításra a 170-190 euró körüli árfolyam volt jellemző, ami egy hónap alatt több mint 120 százalékos áremelkedés jelent.
- A G7-en megjelent elemzői cikkben kifejtik, a helyzet súlyos, a magas energiaárak pedig minden ágazatot érinteni fognak.
Az ING amszterdami elemzői szerint 2023-ban és 2024-ben bár számíthatunk némi árcsökkenésre, de csak a 2021 közepét jellemző szintek térhetnek vissza, a covid előtti alacsony energiaárszintnek búcsút inthetünk.
Meddig maradhat a rezsicsökkentés?
Ha normaként fogadjuk el az energiaárak emelkedését – márpedig úgy tűnik, kénytelenek vagyunk –, több változásra kell számítanunk. Az elsődleges hatás az emelkedő rezsiszámla (ami a termelés költségeit emeli meg), míg másodlagos hatásnak tekinthető, hogy az energiát használó (energiaintenzív) szektorok áthárítják majd az emelkedő költségeiket a saját fogyasztóik irányába, így azok az ágazatok, akik az energiaintenzív szektorokkal kapcsolatban állnak, szintén emelkedő költségekkel fognak szembesülni.
