Írásban fejtette ki a Forbesnak Lakatos Péter, a Videoton Holding társvezérigazgatója, az Átrium Margit körúti épületének többségi tulajdonosa az Átrium ellehetetlenülésének okait. 2012-ben „Bauhaus-és színházbolondként” vették meg az épületet a társtulajdonosokkal, amiben a Thea Art Nonprofit Kft. üzemelteti az Átrium Színházat. Hetek múlva végleg bezárhatnak, pedig az üzletileg is fenntartható színházcsinálás küldetésével komoly eredményeket értek el. Szerinte az ellenzéki önkormányzatok kiállása a színház mellett „vörös posztó” lehetett a kormány szemében, és ha előre tudja, hogy a színházfinanszírozás színfalak mögötti, átláthatatlan folyamattá válik, sosem fektetett volna az Átriumba.
Lakatos a válaszában levezette, hogy egy közepes méretű, közpénzből működő magyar színház (ez nagyjából 50 ezer látogatót jelent) fenntartása, működése kb. nettó 750 millió forint egy évben.
- Az áfa beleszámítása nélkül nézőnként kb. 15 ezer forintba kerülne egy színházjegy, ha minden költséget a jegyárból kellene finanszírozni.
- A néző azért nem fizet ennyit egy előadásért, mert az állam kipótolja az adóbevételekből, hol jobban, hol kevésbé.
- Az Átrium esetében évekig több vállalat adta össze ezt a pótlékot adófizetése terhére, nem extra költséget vállalva, amit a tao-törvény tett lehetővé.
- 2019-ben az állam elvette ezt a jogot a vállalatoktól, és ezt a forrást maga osztja.
„Pofapénz” jellegű lett
„A tao-törvény megszüntetése óta nem igazán adnak ebből a pénzből az Átriumnak és más független színházaknak. Ahelyett, hogy a korábbi nyilvánvaló, és oknyomozó újságírók által érdemben felderített visszaéléseket szankcionálták volna, a korábban normatív (azaz mindenkire egyformán vonatkozó) támogatást „pofapénz” jellegűvé alakította a kormányzat – mondja a változásról Lakatos Péter.
