A magyar sorsjegytörténelem 1896-ban, a hazánk ezeréves fennállását ünneplő kiállítással vette kezdetét, ugyanis az első, úgynevezett osztálysorsjegyek bevételéből éppen ezt az eseményt finanszírozták. A Kapisztrán téri Állami Nyomdában az akkori legszigorúbb körülmények között készültek azok a sorsjegyek, amelyek először hozták lázba a szerencsevadászokat. Népszerűségükhöz nem csak a nagyösszegű nyeremények, hanem a magas nyerési esély is hozzájárult.
4 FORINTTAL AZ OLIMPIÁRA
1967. december 2-án újszerű játéktechnikával ismerkedhettek meg a játékosok, ugyanis megjelentek a gyűrűzárral ellátott borítékos sorsjegyek, amelyek 4 forintos árukkal akár 50 ezer forintos nyereménnyel kecsegtettek. Az első sorozat bevételéből finanszírozták a magyar csapat részvételét az 1968-as mexikói olimpián. Az ötkarikás játékokra készített borítékos sorsjegy induló szériáját alig néhány nap alatt elkapkodták, de a játék újabb sorozatai sem maradtak a fiókban. A játékszelvényt 23 éven keresztül értékesítették, az utolsó borítékos 1990. október 31-én kelhetett el.
A nemzeti lottótársaság 1991-es megalakulását követő évben jelent meg a mai értelemben vett első kaparós, a Gyors Lutri, amely átírta a sorsjegytörténelmet, hiszen a korábbiaknál biztonságosabb és korszerűbb technikával készült.
DIGITÁLIS SZERENCSE
A kaparós sorsjegyek térnyerésében újabb mérföldkőnek számított az online értékesítési technológia bevezetése, amelyet 2005-ben valósított meg a Szerencsejáték Zrt.
Ennek köszönhetően számos értékesítési ponton valósulhatott meg a terminálon keresztül történő sorsjegy-értékesítés, amely a kaparósok népszerűségének látványos növekedéséhez vezetett.
A 2020-ban betörő világjárvány fordulópontot jelentett a sorsjegyértékesítésben is. A játékosvédelmi szempontokat, valamint a játékosigényeket szem előtt tartva 2020 októberében elstartoltak az e-sorsjegyek. A folyamatos termékfejlesztésnek köszönhetően jelenleg már 20-féle e-sorsjegy érhető el a nemzeti lottótársaság digitális felületén.
A sorsjegyfejlődés azonban nem csak ezen a területen figyelhető meg, hiszen az elmúlt évek tendenciái alapján elmondható, hogy a kaparósok edukatív célt is szolgálnak. Egy-egy játék alkalmával az adott témakörre épülő sorsjegy informálja a szerencsevadászokat többek közt a fenntarthatóság témakörében. Ennek mentén pedig már nem csak a 100%-ban újrahasznosítható termékek jelentek meg a kínálatban, hanem a 100%-ban újrahasznosított alapanyagból készült játékok is. A legújabb, Ökokaland sorsjegypár egyedisége abban rejlik, hogy Magyarországon először jelent meg olyan kaparós játék, amely a fenntarthatóságot és a környezettudatosságot nem csak középpontba helyezi, hanem kézzelfoghatóvá is teszi.
A Szerencsejáték Zrt. adatai azt mutatják, hogy az elmúlt 10 évben hatszorosára nőtt a sorsjegyforgalom, idén pedig további kétszámjegyű bővülés várható.
