A szenvedélyes közgyűlési felszólalások alapján a kisbefektetők nem igazán kérnek a Magyar Telekom részvény-visszavásárlásából. Mit kellene tennie a társaságnak? Korányi G. Tamás írása.
A magyar tőzsde hőskorának, a kilencvenes éveknek felforrósodott hangulatát idézte április közepén a Magyar Telekom hatórás közgyűlése. A kis- és nagyrészvényesek megújuló rohamát rezzenéstelen arccal igyekezett állni a menedzsment, és – köszönhetően a fő tulajdonos Deutsche Telekom 60 százalékos többségének – sikerrel is jártak. A közgyűlés többórás zúgolódás után persze megszavazta, hogy a részvényeként 61 forintos nyereségből 15 forint legyen az osztalék és ugyanekkora összeget, a két évvel ezelőtti háromszorosát, a tavalyi másfélszeresét fordítsa részvény-visszavásárlásra a társaság.
De mi ezzel a baj?
Mi ebben a baj? – kérdezhetnénk. A külföldi tőkepiacokon bevett gyakorlat a különböző javadalmazási formák kombinációja, az osztalék mellett a bónuszrészvények kiosztása és az aukciókon vagy előre bejelentett menetrend szerint a tőzsdén történő részvény-visszavásárlások. Utóbbiak előnye, hogy a kisebb livkiditású papírokból ilyenkor a legnagyobb intézmények is könnyen, árfolyamesés nélkül tudják csökkenteni állományukat.
