Jaksity György, a Concorde igazgatóságának elnöke szerint nem kell kidobni a közgazdasági tankönyveket, a probléma inkább az, hogy nem vették elő azokat. Az „elkényelmesedő Nyugatot” ostorozó magyar kormány csak növelte az ország kiszolgáltatottságát az oroszok irányába. A válság tartalékok nélkül érte Magyarországot, a kormánynak fel kell hagynia az eddigi politikájával, mert a türelem elfogyott. A befektetési szakember szerint nem a magyar irányváltás a kérdés, hanem hogy lesz-e arra fogadókészség a szintén sokat ostorozott Brüsszelben.
Jaksity György a 24.hu-nak adott nagyinterjút.
A háborúról, ami mindent megváltoztat
- „Az európai politika óriásit hibázott, amikor nem akarta elfogadni lehetséges kimenetnek azt, ami most történik. Még csak az elemzés szintjén sem foglalkozott a háború lehetőségével.”
- Jaksity szerint, Putyin ezt a háborút már végigviszi, mindegy, hogyan szankcionálják az orosz gazdaságot. Ha az EU és Amerika, a NATO-val együtt forgatókönyveket készített volna egy orosz agresszióra, az Moszkvát is visszafoghatta volna – de az EU-s ügymenet más területeken is lassú és töredezett.
- Indulhat az új Marshall-segély Ukrajna újraépítésére – az infrastruktúra helyreállítása azért is nagyon fontos, hogy Európában és a világ más részein legyen mit enni.
- A Gazprom tározói egy százalékon vannak Németországban – nagy kérdés, mit hoz a következő fűtési szezon.
- „Magyarország sem készült a háborúra. Sőt, az elmúlt években növelte a kitettségét Oroszország felé.” – Magyarországnak konstruktívan részt kellene vállalnia az EU-s együttműködésben.
- „Ha Oroszország azt a pár dolgot, amiből él, nem tudja, vagy csak jelentős költséggel, illetve jóval olcsóbban tudja exportálni, a jegybanki tartalékai pedig le vannak foglalva, akkor csődbe mehet” – a szankciós politika ezzel együtt Európának is fájni fog, de nehéz megítélni, mennyire üti meg az orosz gazdaságot (függ a további embargót, banki szankciók bejelentésétől is).
- „Egy olyan világ képe sejlik föl, amihez sem Európa, sem az Egyesült Államok, sőt, egyetlen civilizált ország sem adhatja a nevét” – mondta arról, hogy a Nyugatnak rövid távon azt kell átgondolnia, milyen jövőt akar az emberiségnek. Olyat, ahol egy ország halomra gyilkolhatja a másik polgárait?
- Az oroszok nem akarnak kiiratkozni a nemzetközi rendszerből és Európa sem zárhatja ki őket – de ettől még alakíthatja úgy a jövőjét, hogy ne legyen ennyire kitéve Moszkvának.
A közelgő válság és az infláció
- A rezsicsökkentés fenntarthatatlanságáról: „A rezsicsökkentés egy olyan önbéklyó, amit a kormány nehezen dobna le magáról. Gazdasági értelemben nem olyan bonyolult a dolog: a cseheknél 13 százalék az infláció, nálunk is annyi lenne rezsicsökkentés nélkül, ők is túlélik, mi is túlélnénk. Nyilvánvalóan azokat a társadalmi csoportokat, amelyek nem tudnák kifizetni az emelkedő árakat, szociálpolitikai alapon kompenzálni kellene.”
- Egy nagyobb gazdasági sokkra nincsenek tartalékai Magyarországnak – már az évtized közepétől látszódtak az aggasztó jelek a költségvetésben és a fizetési mérleg adataiban is.
- „Két éve elképedve állok az előtt, hogyan lehet klasszikus keresleti oldalú ösztönzést megvalósítani egy olyan helyzetben, amikor nagyon súlyos kínálati probléma is van” – mondta a világgazdaság elmúlt időszakát elemezve.
- „Jól paraméterezni, megfelelő dinamikával követni a járvány vagy éppen a háború alakulását, ott kezdődik a finesz. Én a fineszt nem látom sehol. És hogy ennek mi a következménye? Például az infláció.” Jaksity szerint, amit most látunk, a „tökéletes vihar”: a hosszú távú problémák ütköznek a rövid távú (covidra adott rossz válaszok és háború) kihívásokkal.
- A hosszú távú folyamatokkal most senki nem foglalkozik, pedig a háború is véget ér egyszer: „nem tudjuk kezelni az ellátási láncok és egyáltalán a globalizációs folyamat bonyolultságát, túlhajtottuk a hatékonyságnövelést: így most a kis varázsinas próbálkozik a varázspálcával, csak éppen a bűvész nincs otthon, hogy segítsen”.
- Az elszabaduló árakra azt mondta, sebészi pontosággal be lehet avatkozni a piaci folyamatokba. „Ha hagyjuk elszabadulni az inflációt, utána annak letörése, a keresletszűkítés nem megy fájdalom nélkül. Nem kellett volna hagyni ennyire elszabadulni.”
- Jaksity szerint a közgazdasági tankönyveket nem kell kidobni: a tankönyvi példák teljesültek be, csak az infláció később jelent meg, mint sokan várták (ezért korábban nem is foglalkoztak vele sokat).
Magyarország jövője
„Visszaadom az iparengedélyemet, ha a magyar külpolitika, a politikai kommunikáció – kifelé mindenképpen, de akár még befelé is – nem változik meg gyökeresen a következő hetekben.”
