A nemzetközi űrverseny és a kutatói világ mára az egyik legpezsgőbb, milliárdosok által széles körben népszerűvé tett közeggé vált. A Svábhegyi Csillagvizsgáló kirakata ennek a világnak, a magyar kutatók pedig rengeteget tesznek azért, hogy ez a tudás és lehetőség ne csak egy zárt közegnek legyen elérhető, sőt, minél több vállalkozókedvű magyar szegődjön a területre.
„Itt csak a mókuspopuláció csökkent” – vezet körbe minket Kiss László csillagász, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) főigazgatója a Svábhegyi Csillagvizsgálót övező 5 hektáros ősfás területen. Az elmúlt tíz évben ugyanis kétszeresére, 32-ről 65-re nőtt a kutatközpontban dolgozó kutatók és alkalmazott amatőr csillagászok száma. A mókusokat azonban nem ők szorították ki, hanem két éve egy ónos eső miatt sok fa szenvedett fagykárt.
Kiss tudományos címei alapján (Széchenyi-díjas fizikus, akadémikus) könnyelműen juthatnnánk arra a következtetésre, hogy egy elefántcsonttoronyba vonult tudósként éli a napjait, azonban ez közel akkora tévedés lenne, mint mikor az emberek még azt hitték, hogy Nap kering a Föld körül. Kiss joviálisan vezeti körbe közönségét, miközben „emberkukacként” tekergünk az épületek lépcsőin, büszkén mesél a park nyári szentjánosbogár showjáról – igazi előadó. Ez a szellemiség áthatja a kutatóközpontot, mely megtöbbszörözött energiát fordít a csillagászati kutatási eredmények közérthető formában való megosztására.