Egy év alatt 2,4 százalékkal drágultak Magyarországon az élelmiszerek, az infláció pedig 5,1 százalék volt áprilisban, adta hírül a Központi Statisztikai Hivatal. Ezen belül is akadt néhány jelentősebb megugrás: az étolaj ára például 22,8, a margariné 7,5, a liszté 7,4, a száraztésztáé 6,8 százalékkal emelkedett. A cukor, illetve a gyümölcs- és zöldséglevek ára pedig egyaránt 4,9 százalékkal nőtt.
Csökkent viszont a sertéshús ára 6,9 százalékkal, a párizsi és a kolbász 1,6, a sajt pedig 1,2 százalékkal volt olcsóbb, mint tavaly áprilisban. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 12,2, ezen belül a dohányáruké – főként a termékkört érintő jövedékiadó-emelkedés miatt – 20,1 százalékkal nőtt.
Az üzemanyagok ára 39,2 százalékkal magasabb lett.
Márciushoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,8 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek az átlagnál valamivel nagyobb mértékben, 1,1 százalékkal drágultak, ezen belül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 3,9, a sertéshús 3,7, a büféáruk 2,3, a száraztészta 1,8, a baromfihús 1,6, a rizs 1,2 százalékkal többe, míg a vaj és vajkrém 1,1, a tej pedig 0,3 százalékkal kevesebbe került.
A dohánytermékek jövedéki adója április 1-jén tovább emelkedett, ami a miatt 3,7 százalékkal nőtt az áruk.
A KSH módszertani váltásának köszönhetően most már nem csak a járműüzemanyag, hanem az alkohol és a dohánytermékek is teljesen kikerültek a maginflációs kosárból. A maginflációs mutató így pontosan két százalékponttal lett alacsonyabb, mint a „headline” adat: 3,1 százalék volt áprilisban. Ugyanezen a szinten állt az MNB által számított adószűrt maginfláció is.
Az elemzők az 5,1 százaléknál valamivel alacsonyabb, 4,9 százalékos inflációt vártak áprilisra.
A növekvő trend egyértelműen megfigyelhető volt az elmúlt egy-két hónapban is, ám eddig 2,7 és 3,7 százalék között mozgott az árindex. Az éves alapon számított infláció megugrása részben a bázishatás következménye: a tavaly kitört koronavírus-járvány főleg az olajárakat rántotta a mélybe, ami az üzemanyagokat olcsóvá tette.
Ami további kilátásokat illeti, az inflációs tendenciákba a gazdaság éppen zajló újranyitása hozhatja a következő jelentősebb bizonytalanságot , véli Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője. Az egyes területeken esetlegesen kialakuló kereslet-kínálati feszültségek vélhetően magasabb árakban csapódnak le, nagy kérdés, hogy ez átmenetinek vagy tartósnak bizonyul majd.
A felfelé mutató inflációs kockázatok ellenére a támogatóvá váló bázishatás a nyári hónapokban kisebb inflációlassulást hozhat.
Ősztől azonban ismét 4 százalék fölé emelkedhet az éves inflációs ráta, és valószínűsíthetően itt is marad az év végéig.
Mivel az áprilisi infláció magasabb lett a vártnál, és májusban is hasonló szintű adat várható, az Erste az éves átlagos inflációra vonatkozó előrejelzését 4,2 százalékra emelte a korábbi 3,9 százalékról.
Borítókép: Joanna Nix / Unsplash
